Hogyan méri az okoskarkötő az alvást?

Az alvásfigyelő funkció egyre népszerűbb az okoskarkötőt viselő emberek körében. Ha mindig is érdekelt minket az opció technikai háttere, most lerántjuk a leplet a technikai háttérről.

Egyre több ember csuklóján látni a mindennapokban okoskarkötőt vagy okosórát. Ezek rengeteg olyan opcióval rendelkeznek, melyek hozzájárulnak a hétköznapi egészségünk megőrzéséhez, illetve fenntartásához. Ide sorolható többek között az alvásfigyelés is.

Amint azt nagy okoskarkötő tesztünk is alátámasztja, ezek a viselhető eszközök ma már kivétel nélkül rendelkeznek alvásfigyelésre alkalmas megoldással, azonban csak kevesen tudják, hogy a funkció miként működik a gyakorlatban.

Aktuális cikkünkben ezt a kérdéskört szeretnénk megválaszolni, de mielőtt belemegyünk a technológiai részletekbe, mindenképpen meg kell ismerkednünk az alvás, mint emberi tulajdonság tudományos sajátosságaival.

Az alvás tudományos háttere

Köztudott, hogy valamennyi gerinces élőlénynek szüksége van az alvásra annak érdekében, hogy ez elősegítse a szervezet általános regenerációját, alapvető funkcióinak megújulását, hiszen ebben az állapotban a test megújul, a sejtosztódás fokozódik, a sejtelhalás mértéke pedig csökken.

Így mérik az alvást a tudományos szakemberek

Amennyiben meg akarjuk érteni az okoskarkötők alvásfigyelő funkciójának működését, akkor érdemes lehet először megismerkedni azzal a módszerrel, ahogyan a tudományos szakemberek dolgoznak.

Ebből rögtön kiderülhet, hogy a csuklónkon viselhető eszközök egyelőre még óriási lemaradásban vannak attól, hogy tényleg átfogó eredményekkel szolgáljanak, hiszen többségében becsült eredményt adnak.

A kutatók ugyanis az alvásvizsgálat során mérik a légzést, a szívritmust, a végtagok mozgását, valamint a szem körüli izmok állapotát, ami öt nagyon fontos tulajdonság, csakhogy egy okoskarkötő ebből maximum a mozgást és a szívritmust képes követni, illetve véroxigénszint-mérővel a légzést becsülni.

Ne szaladjunk azonban ennyire előre. A tudomány jelen állása szerint az említett élettani jelek vizsgálata bebizonyította, hogy az emberi alvás egy több ciklusból álló folyamat, melyek 90-120 percig tartanak, és jellemzően több non-REM és REM fázisra épülnek fel.

A non-REM fázis

Nagy általánosságban elmondható, hogy egy pihentető alvás során a non-REM fázis adja a teljes alvásidőnk 80 százalékát, mely legalább négy szakaszra, azaz alárendelt stádiumokra osztható fel. Ezek a következők:

1. stádium

Ez gyakorlatilag egyfajta átmeneti állapot, mégpedig az ébrenlét és az alvás között. A köznyelvben szendergésnek lehetne nevezni, amikor pislogás már nincs, a szemmozgások lelassulnak és az izomtónus is lecsökken. Jellemzően a teljes alvási folyamat 5-10 százalékában van jelen.

2. stádium

A második stádiumot nevezi az orvostudomány felületes alvásnak. Érdekesség, de a teljes alvásidőnknek majdnem a felét ez teszi ki. Egy kicsit mélyebb állapot, mint a szendergés, aminek részeként még tovább csökken az izomtónus, illetve teljesen megszűnek a szemmozgások.

3. stádium

A harmadik stádium az átmenet a felületes és a mély alvás között. Ennek köszönhetően csak a teljes alvásidőnk mintegy 5-10 százalékát teszi ki, és egyfajta középmély alvásként is emlegethető.

4. stádium

A legpihentetőbb fokozat a non-REM fázis során a mély alvás, mely nagyjából a teljes alvási időszak 15-20 százalékát adja. Érdekessége, hogy a kor előrehaladásával egyre jobban csökken a mennyisége, így a gyermekek például sokkal több ideig vannak mély alvásos állapotban, mint az idősebbek.

A REM fázis

A REM fázis (mely a rapid eye movement, azaz a gyors szemmozgás mozaikszava) az alvásidő nagyjából 20 százalékában jellemző. Az egyik legkülönlegesebb alvási állapot, hiszen ilyenkor az agyi tevékenységek meglepően hasonló módon alakulnak, mint az ébrenlét során.

A nevéhez hűen ebben a fázisban jellemzőek a nagyon gyors szemmozgások, közben azonban az izomtónus mégis teljesen megszűnik. A legkülönlegesebb jelenség azonban ilyenkor az álmodás, mely a mai napig komoly fejtörést okoz a tudomány számára.

Az alvás tudományos figyelése rendkívül összetett

Mint az a fentiekből is kiderülhetett már, az alvás tudományos megfigyelése és általános kutatása egy rendkívül összetett, nehézkes tudományág, lévén egy olyan élettani folyamat vizsgálatáról van szó, amiről csak nagyon keveset tudunk.

Emiatt óriási tévedés azt hinni, hogy egy okoskarkötővel a saját alvásminőségünket makulátlanul meg tudjuk vizsgálni, ugyanakkor tény és való, hogy többségükben meglepően fejlett algoritmus található, amivel egészen pontos eredmények érhetők el.

Ezek azonban inkább csak megközelítő értékeknek tekinthetők, melyek kiválóan alkalmasak arra, hogy felhívják a figyelmet, ha valami probléma van, ha változásra lehet szükségünk, azonban az alváshoz kapcsolódó betegségek feltárásához minden esetben szükség lesz orvosi segítségre.

Az okoskarkötők alvásfigyelő funkciójának hátteréről

Most, hogy orvosi és tudományos szempontból már ismerjük egy kicsit az alvás hátterét és sajátosságait, itt az ideje rátérni egy kicsit az okoskarkötők, illetve egyébiránt az okosórák azon sajátosságaira, melyek ehhez a funkcióhoz kapcsolódnak.

Az okoskarkötők csak becsült értékeket adnak

Azt talán senkinek sem kell már bizonygatni a fentiek után, hogy az okoskarkötők az alvásfigyelés tekintetében nem a legpontosabb értékeket nyújtják, hiszen az orvostudomány lényegesen összetettebb, kisebb szobányi kutatóberendezéseket használ ennek az emberi állapotnak a vizsgálatához.

Ennek fényében az okoskarkötők inkább csak egyfajta becsült értékekkel dolgoznak. Figyelik hozzá pulzusunkat, tudnak kalkulálni a légzésünk kapcsán a vérben található oxigén mennyiségével, ezen felül pedig azt is vizsgálják, hogy az alvási ciklusok során mennyit mozgunk.

A gyártók mindezt egy nagyon fejlett algoritmussal tetézik, ami gyakorlatilag különféle becsült értékekre alapozza a közvetített eredményeket. Erről azonban nem árt tudni, hogy nemcsak rendkívül fejlett, hanem optimális körülmények között rendkívül pontos is lehet.

Az okoskarkötők technikai háttere az alvásfigyelésben

Ha végtelenül le akarjuk egyszerűsíteni az okoskarkötők alvásfigyelő funkcióját, akkor többségük onnan indul ki, hogy amennyiben a szerkezet mozgást érzékel, akkor viselője vélhetően nem alszik. Nyilván a gyakorlatban azért ennél sokkal többről van szó.

Ezért nagyon fontos, hogy az okoskarkötőben legyen egy háromtengelyes gyorsulásmérő a csuklón, mely meglepően pontosan képes figyelni a karok mozgását az alvási időszak alatt is. Ehhez rögtön kapcsolódik egy algoritmus, mely képes megállapítani, hogy a mozgás intenzitása és gyakorisága alapján a viselő melyik alvási fázisban lehet.

A karkötő tehát közel sem csak azt képes felismerni, hogy alszunk vagy ébren vagyunk, noha önmagában a gyorsulásmérő még kevés a pontos eredmények eléréséhez.

Ugyanakkor azt se feledjük, hogy a klinikai aktigráfiás alvásfigyelő berendezések esetében sem 100 százalékosan pontos eredmények születnek, sok esetben akár 10-13 százalékos eltérés is lehet a mért értékek és a valóság között.

Meglepően pontosak a mai okoskarkötők

Az elhangzottakhoz mérten az okoskarkötők hibaszázaléka lényegesen magasabb, ugyanakkor több kutatás is készült a múltban a témában, melyek bebizonyították, hogy ezek a viselhető eszközök annyira fejlettek, hogy gyakran megközelítették a klinikai mérőműszerek teljesítményét.

Ettől függetlenül azonban fontos kiemelni, hogy az okoskarkötők soha és semmilyen körülmények között nem helyettesíthetnek semmiféle egészségügyi segédeszközt, tehát abban segíthetnek, hogy felismerjék az esetleges problémákat, azonban megoldásukhoz mindig orvosi segítség, alapos orvosi kivizsgálás szükséges.

Erre utal az ismert kutató, Rebecca Spencer fentiekben hivatkozott tanulmánya, aki a Massachusetts Egyetem egyik szakembereként több kapcsolódó szakvéleményt is tett már azzal kapcsolatban, hogy az okoskarkötők eredményeire sok esetben nem szabad adni.

Példának okáért a mozgásra épülő alvásfigyelőket nagyon könnyen befolyásolhatja az ágyban mellettünk fekvő, nyugtalanul alvó partner, hiszen ebben a módban annyira érzékenyen működnek ezek a berendezések, hogy a másik fél mozgolódását is képesek érzékelni, és úgy értelmezni a helyzetet, hogy a viselője alszik nyugtalanul.

Ne vegyük készpénznek az okoskarkötők eredményét

Ez pedig csak egyetlen problémakör a sok közül, éppen ezért nagyon fontos észben tartani, hogy bár egy okoskarkötő kifejezetten hasznos társunk lehet abban, hogy nyomon kövesse alvásunkat, hogy általános képet adjon arról, miként alszunk éjszakánként, azonban az eredményeket mindig kezeljük fenntartással.

Az okoskarkötőket ugyanis még rengeteg dolog megzavarhatja, emiatt sokszor és sokat tévedhetnek, ami inkább csak megijesztheti az egészséges embereket, ezáltal olyan tulajdonságaikra figyelhetnek oda és olyan életmódbeli sajátosságokat vehetnek fel, amire nincs is szükségük.

Az alvásfigyelő funkció használata hosszabb távon tehát senkinek sem javasolt, és különösen azok számára nem, akik hosszantartó alvási nehézségektől szenvednek, mint amilyen az álmatlanság, a narkolepszia vagy a hiperszomnia, hiszen ezek minden esetben orvosi kezelést igényelnek.

Ezeket az alvásfigyelővel nem tudjuk kezelni, legfeljebb csak megerősítik, hogy probléma van, de mielőtt nem kértünk megfelelő szakmai segítséget, ne próbáljuk saját magunkat kezelni vagy különféle módszerekkel próbálkozni, inkább látogassunk el minél előbb egy klinikai alvásvizsgálatra.