Elindult az akciófigyelő szolgáltatásunk
ideális páratartalom

Ideális páratartalom a lakásban – minden tudnivaló egy helyen

Otthonunk megfelelő belső komfortjának mértékét gyakran hajlamosak vagyunk elintézni egyetlen értékkel, méghozzá a belső átlaghőmérséklettel.

Amennyiben a téli időszakban azt tapasztaljuk, hogy az ajtón belépve 23-25 Celsius fogad minket, akkor elégedettek vagyunk, hiszen kellemes melegben pihenhetünk meg a négy fal között, azonban rengetegen érezhetik ilyenkor, hogy nehezen vesznek levegőt, hogy kellemetlenül száraz vagy nedves a közeg, esetleg dacára a változatlan termosztátállásnak, hidegebb van, mint korábban. 

Ennek az oka általában nem más, mint a rossz páratartalom, amit nem érzékelünk olyan egyértelműen, mint a hideget vagy a meleget, mindemellett pedig 40-60 százalékos határok között egyáltalán nem zavaró.

Sajnos nagyon könnyen indulnak ezek az értékek pozitív, illetve negatív irányba, ami okozhat kellemetlenségeket. Hogy mégis miféléket? Mit kell még tudnunk az egészséges páratartalomról? Egyáltalán mivel lehet befolyásolni ennek a mértékét? Az alábbiakban minden fontos kérdést sorra vettünk!

Egészséges páratartalom a lakásban

Mint azt már az imént is kiemeltük, a lakás páratartalma alapvetően befolyásolja az ott élő emberek komfortérzetét, hiszen ha túl alacsony vagy túl magas az érték, akkor az befolyásolhatja például a hőérzetet, a légutak állapotát, de többek között még a szemeink és a bőrünk állapotára is hatást gyakorolhat.

A páratartalom kapcsán azonban az egyik legfontosabb kérdés egy egészséges ember esetében a hőérzet: biztosan észrevettük már például, hogy vannak időszakok, amikor a 25 Celsius fok kellemesen meleg a lakásban, de akadnak esetek, amikor ugyanolyan külső időjárási helyzetben majdhogynem fázunk a 25 fokban.

Bár hőérzetünket rengeteg emberi tulajdonság meghatározhatja, így például a fáradtság vagy az éhség egyaránt befolyással lehet rá, azonban sokkal valószínűbb ezen a téren, hogy inkább a páratartalom kérdése áll a háttérben.

A magasabb páratartalom mellett minden hőmérsékleti értéket melegebbnek érez az emberi szervezet.

Mi ennek az oka?

Az izzadás kémiája: amennyiben egy szobában meleg van és izzadni kezdünk, akkor a veríték pontosan olyan hőmérsékletű lesz, mint a testünk, de amint párologni kezd, a folyamat hőelvonással jár, azaz hűteni kezdi a testünket – ez történik normál páratartalom esetén.

Amint azonban az adott helyiség levegőjében túl sok lesz a pára, akkor a párolgás sebessége drasztikusan lecsökken – ezért izzadunk annyira fülledt levegőn –, ezzel egyetemben pedig a hőleadás folyamata sem lesz olyan hatékony, ergo szervezetünk természetes hűtőrendszere nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, vagyis a közegben ugyanazt a hőmérsékletet melegebbnek érezzük.

Mégis mekkora különbségeket tapasztalhatunk?

A 25 Celsius fokos szobánál maradva, a helyiség hőmérsékletét 0 százalékos páratartalom esetén legfeljebb 3 Celsius fokkal hidegebbnek érezzük majd, míg 100 százalékra emelt páratartalomnál akár 28 Celsius fokra is növekedhet a hőérzetünk.

Ezt a hatást érdemes lehet kihasználni a fűtés tekintetében, hiszen egy szezonban már egyetlen fokos belső hőmérsékletcsökkenés mellett is jelentős költségeket tudunk megspórolni így, de azért legyünk óvatosak, mert sem a túl alacsony, sem a túl magas páramérték nem egészséges.

A páratartalom hatása az egészségünkre

A lakásban uralkodó pára mértékét speciális műszerekkel tudjuk pontosan megmérni. Léteznek kifejezetten professzionális és pontos megoldások ebből a célból, azonban akadnak hőmérővel vagy órával integrált szerkezetek, melyek inkább csak egyfajta közelítőértéket adnak, tehát kisebb eltérések esetén nincs szükség beavatkozásra. Természetesen a páratartalom változását mi is érzékelhetjük!

Az alacsony páratartalom

Az emberi szervezet általánosságban már jelez, ha 30 százalék alá csökkent a levegőben a pára mértéke. Ennek a tünetei nagyon határozottan jelentkeznek, hiszen a közeget száraznak érezzük majd, a levegővételt nehéznek, megjelenik a köhögés, a torokkaparás, a kiszáradó nyálkahártya, amitől akár még orrvérzés is jelentkezhet.

Ezen felül szárazzá válik a bőrünk, sőt a szemeink szintén kiszáradnak, ami különösen kontaktlencsét viselők számára okozhat kellemetlenséget. Ezen felül normál hőmérsékleten is fázhatunk, méghozzá a fentiekben már ismertetett probléma miatt.

A magas páratartalom

A magas páratartalmat sok esetben nevezik még a szakirodalmak is trópusi levegőnek vagy dzsungelklímának, méghozzá nem véletlenül, hiszen amint a levegőben a pára mértéke 60 százalék fölé emelkedik, akkor az kellemetlenül vizes, nyirkos összhatást kelt.

Az egészséges embereket is nagyon megviseli ez a változás – a nyári időszakban ezt hívjuk fülledt időjárásnak vagy fülledt melegnek –, de vannak olyan betegségek, melyek kapcsán kifejezetten rossz a magas páratartalom, így az asztmások vagy a tüdőbetegek számára mindig gyógyszeres beavatkozást, hörgőtágító alkalmazását teszi szükségessé. 

Ártalmas az egészségnek

Érdekesség, hogy készültek kutatások, melyek szerint az állandó magas páratartalom mentálisan is megviseli az embereket, ezáltal szorongást vagy frusztrációt válthat ki belőlük. Az állandó párás környezet egyébiránt rendkívül ártalmas még az egészséges szervezetnek is, hiszen a túl vizes levegő kedvez a baktériumok és a vírusok tenyészésének, de a penészgombák számára egyaránt megfelelő táptalajt nyújt.

Emiatt míg az alacsony páratartalom ellen ritkán kell fellépni, a magas páratartalmat azonban feltétlenül szabályozni kell – például egy jó minőségű páramentesítő kiváló választás –, pláne abban az esetben, ha fennáll a veszélye a huzamosabb megjelenésnek.

Az egészséges páratartalom

A fentiekből tehát kiderülhetett, hogy az emberi szervezet optimális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő páratartalom, melynek ideális mértéke egy 20-22 Celsius fokos lakás esetében a 45-55 százalék között mozog.

Nyilván vannak időszakok, amikor ezek az értékek nem tarthatók, de megfelelő életmód, kellően átgondolt szellőztetés, illetve egy páramentesítő vagy párásító berendezés segítségével nem okoz majd problémát a megfelelő szabályozás. 

A páratartalom hatása az ingatlanokra

Bár a páratartalom kapcsán az esetek többségében az egészségre gyakorolt pozitív, de még inkább negatív hatásokat szokták kiemelni a legtöbbször, azonban nagyon fontos megjegyezni azt is, hogy miként hat a lakókörnyezetünkre, az ingatlanra, ha túl alacsony vagy túl magas ez az érték.

A páralecsapódás például tönkreteheti hosszabb távon a festményeket, a fából készült bútorokat, a könyveket, a papír alapú fényképeket, de az épület teljes szerkezetét egyaránt károsíthatja, ha a falak vizesednek tőle, illetve megjelenik a penészgomba a problémás helyeken.

A fűtésszezonban a legfontosabb a párakérdés

Miután az átmeneti időszakok legnagyobb részében és nyáron a mindennapi rutin részét képezi a rendszeres szellőztetés, ezért a párakérdés általában a fűtésszezonban okozza otthonainkban a legnagyobb gondot.

Ilyenkor nemcsak saját egészségünk miatt fontos kiegyensúlyozni a lakásban a páratartalmat, hanem azért is, mert a hőhatásra való befolyás miatt ezzel a fűtés költségeire egyaránt hatást gyakorolhatunk.

A szellőztetés ezen a téren kritikusan fontos tevékenység! Különösen a magas páratartalmú lakások esetében, amikor a legkisebb légmozgást is úgy érezzük majd, mintha huzat lenne.

A fűtésrendszer kapacitásának kalkulálásakor tehát a szellőztetést mindig számításba kell vennünk, hiszen ennek hiányában rengeteg problémát tapasztalhatunk.

Lényeges mindemellett az is, hogy a lakás falai milyen hőtartó képességekkel bírnak, ezáltal minél jobban meg tudja tartani a meleget a szerkezet, annál egyszerűbb lesz egy szellőztetés után visszafűteni az egészet.

A hőszigetelés átka

Korunk egyik legnagyobb építőipari trendje alighanem a hőszigetelés. Az új ingatlanokat eleve úgy tervezik, hogy a vékony falak mellé vastag szigetelés társuljon, míg a régi házak felújításakor is gyakran tapasztaljuk, hogy a tulajdonosok teljesen elzárják magukat a külvilágtól, majd megdöbbennek, hogy az addig jól működő falszerkezetek hirtelen vizesedni kezdtek, a belső levegő fülledtté és párássá vált, miközben a fűtési  költségek közel sem csökkentek drasztikus mértékben.

Lehet-e egy fal egyszerre jól szellőző és hőszigetelő?

Ezen a téren mindig vegyük figyelembe, hogy amennyiben egy szigetelt falról azt állítják, hogy jó páraáteresztő tulajdonságokkal bír, az közel sem jelenti azt, hogy a légáteresztés tekintetében is kiváló tulajdonságokkal rendelkezik.

Egy normál téglafalat például bátran nevezhetünk lélegző falnak, hiszen a pára a szilárd anyagokon keresztül könnyedén át tud haladni a meleg oldalról a hideg felé, hiszen fűtési szezonban általában a szerkezet belső része a melegebb.

Amennyiben a falat rosszul tervezték, illetve nem megfelelő szigetelőanyaggal burkolták, akkor a pára a falon belül – gyakran éveken át láthatatlan formában – kicsapódik, ami drasztikus mértékben megrongálhatja az épület szerkezetét.

Kiss Norbert – állandó építőipari szakértőnk, a Békás Épker építőanyag kereskedés tulajdonosa

A közhiedelemmel ellentétben a polisztirol szigetelés pozitívan soha, negatívan azonban annál gyakrabban befolyásolja a lakás páratartalmát, így csak ennek módosítása érdekében nem érdemes drága hőszigetelő rendszerekre költenünk, inkább a gyakori szellőztetés, a párásítás vagy a párátlanítás lehet a jó megoldás.

A hőszigetelt nyílászárók sem mindig előnyösek

A homlokzati hőszigetelés mellett a mai emberek a makulátlanul záródó nyílászárókkal biztosítják azt véglegesen, hogy teljesen elzárják maguktól a külvilágot, ezáltal gyakorlatilag bezárják magukat egy dunsztos üvegbe, aminek köszönhetően a lakás falain belül egy kisebb mikroklíma jön létre.

Ez talán a fűtésre jó hatást gyakorol, de egészségünkre, illetve a páratartalomra egyáltalán nem. Való igaz ugyanis, hogy a modern ablakok jól zárnak, csökkentik a fűtési költségeket, javítják a hangszigetelést, de a lakás teljes lezárása egyáltalán nem nevezhető előnyösnek.

Az új ablaktól is penészesedhet a lakás

A modern ablakok ugyanis annyira szorosan zárnak, hogy nem engedik ki a párát a lakásból – szemben a kissé szellősebb fa nyílászárókkal –, így az kicsapódik a szerkezeten.

Ezt elsőként úgy vehetjük majd észre, hogy az ablaküvegen kicsapódik a pára, és nagy cseppekben folyik le a víz az üvegfelületekről, ami különösen a fűtési szezonban lesz jellemző, és ha nem reagálunk rá, tehát nem fordítunk elég figyelmet a szellőztetésre, akkor a párás környezetben megjelenik majd a penészgomba, a falak vizesedése pedig sajnos a belső szerkezetet, a téglákat is károsíthatja– egészségünkről nem is beszélve.

Páratermelő tevékenységek a lakásban

A fentiek alapján bizonyára sokakban felmerült a kérdés, hogy az alacsony és magas páratartalom hatásai ugyan nem képezhetik vita tárgyát, de mégis miként kerül a pára a lakás falai közé? Segítünk egy kicsit: többségét a mindennapi élethez elengedhetetlen berendezési tárgyak működtetése vagy alapvető tevékenységeink idézik elő! Lássuk ezek közül a legfontosabbakat:

  • Szerkezeti problémák: Az extrém mértékű páratartalmakat produkáló lakóházak esetében általában szerkezeti problémáról beszélünk, vagyis olyan sok talajvíz szivárog be valamilyen formában a rosszul szigetelt alapon és lábazaton keresztül, hogy az a lakásban kicsapódva folyamatos utánpótlást ad a páratermelésnek.
  • Szerkezeti problémák: A különféle kőművesmunkák, burkolások és festések során szintén rengeteg víz kerülhet be a lakásba, melyeknek a kipárolgása mindig időbe telik, tehát a megfelelő száradás elérése és az ideális páratartalom biztosítása ilyenkor is mindig a szellőztetéstől függ.
  • Sok növény: Rengeteg párát tudnak termelni a lakásban elhelyezett szobanövények is. Nyilván egy-két virág még nem okoz problémát, de vannak olyan háztartások, ahol komplett zöldövezetek vannak kialakítva az egyes helyiségekben, ez pedig már súlyos gondokat idézhet elő a páraképződés terén.
  • Fürdés, zuhanyzás: A különféle tisztálkodási folyamatok is gyakran nagy páratermeléssel járnak. Ezek közül a legjelentősebb a fürdés, hiszen mind a zuhanyzáskor mind a fürdővíz kiengedésekor a meleg víz kicsapódik, ahogy a hideg felületekkel találkozik, illetve ahogy kihűl, és ez nemcsak a fürdőszobában jelenthet problémát.
  • Főzés: Szintén páraképző tevékenység a főzés, illetve minden olyan konyhai folyamat, amihez például vízforralás szükséges. Egy leves elkészítése vagy egy tea lefőzése között nyilván van különbség a páratermelés terén, de ha egy komplett vasárnapi ebéd elkészül szellőztetés nélkül, akkor ott már lehet gond ebből.
  • Ruhaszárítás: Nagyon-nagyon sok pára lesz a lakásban akkor is, ha nem szabad levegőn, hanem a belső helyiségekben szárítjuk a ruhákat. A legtöbb esetben ennek a megszüntetése is elég ahhoz, hogy normalizálódjanak az állapotok, ezáltal megszűnjön például a penészesedés problémája. Egy szárítógép is jó alternatíva lehet ehhez, de azért számolni kell vele, hogy ennek működése úgyszintén jár némi páraképződéssel.

Mit tegyünk, ha nem ideális a lakásban a páratartalom?

Szerencsére a lakás páratartalmának mértéke rengeteg eszközzel és módszerrel befolyásolható, így akár pozitív, akár negatív irányban szükséges módosítani az értékeket, több lehetőség közül válogathatunk.

Itt érdemes kiemelni azonban, hogy milyen okból módosítanánk a lakásban a pára mértékét? Ott vannak például az asztmás betegek, akinek szükségük van a magas páratartalomra, de nem a meleg-, hanem az úgynevezett hidegpárára, amit egy speciális gép segítségével tudunk előállítani számukra.

Papíron ez is magasra tudja tornázni a falak között a páramennyiséget, de a hideg pára nem csapódik le – ezért jó hatást gyakorol a légutakra –, nem okoz olyan kárt, mint a meleg változata. Arra viszont alkalmas, hogy megnöveljük vele a páratartalom mértékét, hiszen a túl száraz levegő az egészséges ember számára is kellemetlen lehet.

Párásítani ritkán, párátlanítani gyakran kell

Bizonyára tapasztalatból tudja azonban mindenki, hogy a páratartalmat általában csökkenteni kell. Ilyenkor mindig fontos megnézni, hogy mi okozza azt a sok párát a lakásban?

Amennyiben a szigetelési hiányosságok, akkor szükség lesz egy nagyobb átalakításra, így utólagos vízszigetelés beépítésére vagy a hőszigetelő rendszer megszüntetésére. Mindenképpen próbáljuk meg, hogy sokat szellőztetünk, amennyiben odakint friss a levegő, ha ugyanis fülledtség van, akkor az nem nagyon használ majd az ügyünknek.

A páramentesítő nagyon hatásos

Végül, de nem utolsó sorban mindenképpen szerezzünk be magunknak állandó páraproblémák esetén egy páramentesítő készüléket.

Ez azért nagyon lényeges, mert rendkívül hatásos berendezések, képesek normalizálni otthonunk levegőjének értékeit, amivel automatizálás esetén rengeteget spórolhatunk a fűtésen, miközben egészségünkért is nagyon sokat tehetünk, pláne abban az esetben, ha egy asztmás vagy egyéb tüdőbetegségtől szenvedő ember él velünk egy háztartásban.

Kapcsolódó tartalomként szívből ajánljuk páramentesítő kutatásunkat, ahol a 2020-as év legjobbjait gyűjtöttük és hasonlítottuk össze.