Nyár eleje óta hazánkban is kapható az LG 2024-es okostévé felhozatalának szinte összes darabja, mi pedig az OLED portfólió középkategóriás, C4 kódnevű modelljének 55 hüvelykes verzióját vettük alaposan górcső alá.
Az LG évek óta megkerülhetetlen szereplője az okostévék piacának, nemcsak azért, mert a legtöbb gyártó OLED modelljeiben a dél-koreai konszern kijelzőgyártó vállalatának paneljei kapnak helyet, de azért is, mert a cég maga is rendre kiváló televíziókkal áll elő.
A vállalat az OLED kijelzős szegmensben idén négy sorozatot küldött versenybe: a B4 a belépő szint, a C4 variánsok képviselik a középmezőnyt, míg az abszolút csúcsot a G4 és M4 modellek jelentik. Az M-széria különlegessége, hogy az LG vezeték nélküli megoldásával, a Zero Connect kiegészítővel kerül forgalomba. Ennek lényege, hogy akár 4K/120 Hz-es videójel is átküldhető a készülékre, méghozzá HDMI-kábel nélkül.
Mi ezúttal a megfizethetőbb, középkategóriát képviselő C4 sorozat 55 hüvelykes modelljét vizsgáltuk be, de a kijelző természetesen idén is elérhető más méretekben. A tévé kapható a tesztalanyunknál kisebb (42 és 48 hüvelyk) és nagyobb (65, 77, 83 hüvelyk) kiszerelésben is. A dizájnt illetően szinte semmit nem változott a 2023-as C3-hoz képest, ugyanakkor a panel és a szoftver is sokat fejlődött tavaly óta.
LG C4
| Felbontás | 4K |
| Fényerő | 1100 nit |
| Képfrissítés | 144 Hz |
| Hangrendszer | 40 Watt (2×10 + 2×10 Watt) |
| Képarány | 16:9 |
| Súly (talppal) | 16 kg |
| G-Sync, AMD Free-Sync | Van |
| HDMI bemenetek száma | 4 db |
Ami jól sikerült, azt minek bolygatni?
Külalak terén az okostévék világában ma már nem igazán lehet nagyot gurítani, ezzel tisztában van az LG is, és ennek megfelelően a vállalat nem is ölt sok energiát abba, hogy variálon a C4-sorozat dizájnján. A kijelzőt diszkrét, mindössze 1 milliméteres, messziről szinte láthatatlan fémkeret öleli körbe, a „hasznos terület” szélén és tetején lévő kávák vastagsága 5, míg alul 10 milliméter. A képernyőt egy három alkatrészből összeszerelhető, csavarokkal rögzítendő, középre pozícionált, ívelt kialakítású, hátulról előre nyúló fém talp tartja – elég stabilan, de a kijelző elforgatására nincs lehetőség.
A tévé a legvastagabb pontján 45 milliméteres, a panel viszont szokás szerint elképesztően vékony, mindössze 5 milliméter.
A külcsínt érintő legnagyobb változás a tavalyi modellekhez képest, hogy a kijelző amúgy teljesen letisztult műanyag burkolat sziklákat idéző, kellemes tapintású mintát kapott, ami bár kétségtelenül jól néz ki, sok értelme valójában nincsen, hiszen a legtöbben maximum a kicsomagolás és az összeszerelés közben fognak gyönyörködni benne.
A csatlakozók a képalkotó technológiát rejtő hátlapi box jobb szélére kerültek, nagyjából 20 centiméter távolságra a kijelző szélétől, amit érdemes észben tartani a kijelző elhelyezése közben. Ami a felhozatalt illeti, kapunk három 2.0-s USB-A portot, négy HDMI-t (2.1 szabvány mind, ebből egy eARC), továbbá Ethernet és optikai digitális audio aljaztokat, hagyományos antennabemenet és nem hiányzik a kódolt tévéadások dekódolásához szükséges kártyát befogadó CI+ foglalat sem. A csatlakozósor legalján találhatunk továbbá egy 3,5 milliméteres jack csatlakozóra hajazó portot, amibe viszont nem vezetékes fejhallgató dugható, hanem ide helyezhető a csomag részét képező háromfejű IR-blaster kábel, amivel a tévé infravörös jeleket tud fogadni.
Szerencsére 2024-ben már ott tartunk, hogy mind a négy HDMI port 2.1-es szabvány, tudják a 48 Gbps átviteli sebességet, mindegyik kezeli a 4K/120 Hz jelet, így már nem kell azon agyalni, hová kössük az Xbox Series X-et, a PlayStation 5-öt és a számítógépünket.
Külön jó hír, hogy az LG C4 kijelzője már tudja a 144 Hz-es képfrissítést, ami akkor nyer értelmet, ha PC-t kötünk a tévére. Itt érdemes megjegyezni, hogy az eszköz idén is kapott általunk testre szabható videójátékos menüt, nem hiányzik a G-Sync és a FreeSync támogatás, illetve adott a VRR, az ALLM és a HGiG is – utóbbi a gamereknek segít úgy beállítani a HDR-t, hogy a játékok a lehető legszebben jelenjenek meg a tévén.
Ami viszont csalódás, hogy az LG még idén sem érezte szükségét, hogy USB-C portot tegyen a tévéjére, ráadásul az USB-A-nál is leragadtak a 2.0-s szabványnál. És nemcsak a vezetékes oldalon rekedt meg némileg a C4-sorozat: még mindig nincs Wi-Fi 6, illetve a Bluetooth is maradt az 5.1-es verzió – miközben fejhallgatót például már csak ezen kapcsolaton keresztül tudunk a tévéhez társítani.
Érdemes tisztában lenni továbbá azzal is, hogy a hangrendszer sem túl acélos: a rendelkezésre álló nem túl sok helyre két 10 wattos hangsugárzó és két 10 wattos mélynyomó került be, ezek együtt adnak ki egy 40 wattos összeállítást. A hangminőség nem rossz, de kifejezetten jónak sem nevezhető, így a tévé mellé érdemes minimum egy soundbart beszerezni. A C4 természetesen kompatibilis a manapság egyre elterjedtebb Dolby Atmos formátummal (is), így amennyiben megfelelő hangcuccokat kötünk az eszközre, úgy nem kell lemondani a térhatás adta extra élményekről.
Egyre fényesebb!
A tévé legfontosabb része a panel, ami esetünkben az LG Display 10 bites (tehát 1,07 milliárd színárnyalat megjelenítésére képes), organikus diódákból felépülő, továbbfejlesztett OLED evo megoldása. A kijelző egyrészt tudja a 4K felbontást (3840×2160 pixel), támogatja a legelterjedtebbnek számító HDR10 és Dolby Vision szabványokat, de ami ennél is fontosabb, hogy a tavalyi változatokhoz képest jelentősen nőtt a fényerő, ami a legfényesebb részeken immár a 1100 nitet is elérheti.
Ez ugye azért fontos, mert ennek köszönhetően a tévénk sokkal szebben jeleníti meg a magas dinamikatartományú (azaz HDR) tartalmakat, amit régebbi, 3-4 éves modellekkel összehasonlítva már akkor is tapasztalhatunk, ha a Netflixről, a Disney+-ról vagy éppen az Amazon Prime videóról indítunk el kompatibilis tartalmakat. Ezekről mindegyik szolgáltatás esetén kapunk tájékoztatást az egyes sorozatok, filmek és dokumentumfilmek adatlapján, illetve az indítást követően a képernyő valamelyik felső sarkában a televízió is jelzi, hogy átváltott HDR megjelenítésre.
Az OLED egyik legnagyobb előnye a folyadékkristályos LCD technológiához képest, hogy nincs szüksége háttérvilágításra. Ennek hála egyrészt hihetetlenül vékony a panel, másrészt minden pixel mögött önálló fényforrásként funkcionáló, egyenként vezérelhető diódák „bújnak meg”. Ebből fakad az ilyen típusú kijelzők egyik legjobb tulajdonsága, hogy képesek a tökéletes fekete (0 cd/m² fénysűrűség) megjelenítésére.
Ennek hála kiváló a képminőség, adott a végtelen kontraszt, nyoma sincs felhősödésnek, és a betekintési szög is sokkal jobb, mint az LCD-nél, a tévétől jobbra vagy balra távolodva sem romlik számottevően a képminőség, nem szürkül ki a kép.
Az LG C4-ben található OLED panelnél ugyan akadnak már jobb, többek között nagyobb fényerővel rendelkező típusok a piacon, de ezeket még a bőven az egymillió forint felett kínált csúcsmodellekbe építi a gyártó. Egy tavalyi készülékhez képest ugyan nem olyan számottevő a változás a megjelenítésben, de ha egy 2020 előtti OLED tévéről váltunk C4-re, vagy egy LCD kijelzőt cserélünk le, akkor azonnal érzékelhető az ugrás a képminőségben. Ebben természetesen komoly szerepet játszik az LG saját fejlesztésű Alpha 9 képfeldolgozó processzorának legújabb verziója is, ami nemcsak a modern, HDR-rel felturbózott 4K-s tartalmak megjelenítésében jeleskedik, de ügyesen skálázza fel az 1080p és 720p, vagy ennél alacsonyabb felbontást is.
Magyarán még a régi DVD-k és a lineáris tévéadások is kifejezetten jól tudnak kinézni ezen a kijelzőn.
Persze azt fontosnak érezzük kiemelni, hogy amennyiben valaki csak klasszikus tévézéshez keres nagy kijelzőt, és nem néz se streaminget, se letöltött jó minőségű tartalmakat, illetve Blu-Ray lemezekkel sem szöszöl, annak teljesen felesleges beruházni egy ilyen drágább készülékre, ugyanis az LG C4 akkor mutatja meg az erejét, ha megfelelő forrásból, megfelelő minőségű tartalmakkal „etetjük”.
Fentebb ugye már említésre került, hogy a kijelző a képességeinek hála remek választás videójátékozáshoz, de nem csak azért, mert tudja a 144 Hz-et és támogatja a különböző, zavartalan megjelenítést segítő technológiákat, de azért is, mert az input lag az egészen kiválónak mondható 5 és 10 milliszekundum között mozog, így még kompetitív küzdelmek során sem kerülünk hátrányba gaming közben.
Kellően okos
Okostévéről lévén szó, a tesztalanyunk természetesen előre telepített operációs rendszerrel érkezik, méghozzá az LG által fejlesztett WebOS legújabb, 24-es verziójával. Ez a szoftver a jelenleg elérhető megoldások közül az egyik legjobb, már ami a megbízhatóságot, a gyorsaságot és az elérhető funkciókat illeti.
Hibátlannak persze nem neveznénk, hiszen a kezdőképernyő például csak minimálisan testre szabható, illetve a gyártó nem szégyelli reklámokkal traktálni az embert. A kéretlen hirdetések a főképernyőn tetején, a lecserélhetetlen háttérkép helyén, illetve az alkalmazások alatti sávban jelennek meg. Utóbbi olyan, mintha az ízlésünk szerint válogatná össze, hogy mit érdemes megnézni, de ennek nem szabad bedőlni, a streaming szolgáltatók által szponzorált műsorok kerülnek ide. Szerencsére mindez kikapcsolható, méghozzá a Beállítások / Általános / Rendszer / További beállítások / Kezdőlapbeállítások menüpont alatt, de az lett volna a legjobb, ha egy több százezer forintos tévé esetében egyáltalán nem kell foglalkozni a kéretlen reklámokkal.Ezt leszámítva viszont a WebOS a rendszerbe azért csak nehezen lehet belekötni.
A szoftver természetesen tud magyarul, a menürendszer bár kissé szerteágazó és néha nem is túl egyértelmű, hogy az egyes funkciók merre találhatók, cserébe viszont villámgyors és egyszerűen kezelhető.
Újdonság, hogy a távirányító fogaskerék gombját megnyomva immár egy testre szabható, a legfontosabb funkciókat (például képmódok közti váltás) tartalmazó gyorsmenü nyílik meg, és innen mehetünk mélyebbre az elérhető opciók között.
Fontos változás továbbá, hogy a WebOS 24 már a Chromecastot is támogatja (eltérően a TV-okosítótól, ez egy szoftveres megoldás), így minden korábbinál egyszerűbben vetíthetünk át képet más eszközeinkről a jóval nagyobb tévéképernyőre. Emellett a Sport Riasztás funkciónak hála továbbra is beállíthatunk sportértesítéseket, hogy ne maradjunk le a meccsekről és az eredményekről, illetve bekapcsolható a szülői felügyelet, amin belül az is ellenőrizhető, hogy a gyerekek mikor és mire használták a készüléket. Ezen felül már profilok is beállíthatók, amik személyre szabottan megjegyzik az egyes felhasználók beállításait – ami jól jöhet, ha mondjuk eltér az ízlésünk a használt képmódokat illetően, esetleg másképp és másra használjuk a tévét. Az egyikünk mondjuk videójátékra, míg a másikunk inkább sportközvetítések követésére.
Visszatért továbbá az okosotthon központ, ahonnan vezérelhetők a kompatibilis eszközeink, van beépített böngésző, a tévé saját lejátszója megbirkózik a letöltött videó- és hangformátumok jelentős részével, rögzíthetünk műsorokat, továbbá beállíthatunk a kijelzőre információs vagy pusztán csak látványos fotókat mutató „képernyőkímélőt”.
Érdemes kiemelni azt is, hogy a C4 a jövőben még négy főverziót kap meg az operációs rendszerből: 2026-ban megérkezik a tévére a WebOS 25, 2027-ben a WebOS 26, 2028-ban a WebOS 27, és végül 2029-ben a WebOS 28. Ennek köszönhetően az elkövetkezendő években érkező szoftveres újdonságokról sem kell majd lemondani, biztonsági frissítések pedig még 2029 után is érkeznek majd a készülékre.
Nem elhanyagolható továbbá, hogy az operációs rendszerre elérhető szinte az összes népszerű streaming alkalmazás (Netflix, Max, Disney+, SkyShowTime, Apple TV+, Amazon Prime Video, YouTube, Twitch, RTL+ stb.), illetve sokak számára hasznos funkció lehet az is, hogy a távirányítóba épített mikrofonnak hála a hangvezérlés is elérhető.
Apropó távirányító: idén is egy Magic Remote jár a tévé mellé, ami használható az évtizedek óta megszokott, gombnyomkodós navigálós módszerrel, vagy „varázspálcaként is”, amik lényegében az eszközt a levegőben mozgatva irányítjuk a kijelzőn megjelenő kis nyilacskát. Ez a hagyományos megoldások után egy kis megszokást igényel, de ha megbarátkozunk vele, onnantól már sokkal gyorsabbá és kényelmesebbé válik a tévénk kezelése. Gomb amúgy összesen húsz kapott helyet az eszközön, ezek egy része programozható, illetve nem hiányoznak a dedikált, az egyes streaming szolgáltatásokat és egyéb alkalmazásokat azonnal indító kapcsolók sem. A hazánkban forgalomba kerülő kiegészítőn a a Netflix, a Prime Video, a Disney+, a Rakuten TV, az Amazon Alexa és az LG Channels kapott helyet.
Egy jól összerakott tévé
Az LG C4 okostévé 55 hüvelykes változata nagyjából 600 ezer forintért vihető haza, és ezért a pénzért egy remek OLED panellel felszerelt képernyőt kapunk, ami ráadásul napjaink egyik legsokoldalúbb operációs rendszerével kerül forgalomba.
A képminőségre egyáltalán nem lehet panasz, ráadásul az eszköz messzemenőleg kielégíti a videójátékos igényeket is. A hangrendszer ugyan lehetne jobb, illetve a csatlakozók és a vezeték nélküli kapcsolat terén is lenne hová fejlődni, de ezeket leszámítva egy nagyon jól összerakott (középkategóriás) televízióról beszélünk, ami elég jól kielégíti a modern igényeket. Ha valaki most tervez váltani, és az árcédula még belefér a tévére szánt keretbe, akkor ebben a modellben aligha fog csalódni.
Kapcsolódó anyagunk: