A Xiaomi idei csúcstelefonja minden tud, amit egy prémium kategóriás készüléknek tudnia kell.
A Xiaomi kezdetben a jól összerakott, de megfizethető áron kínált telefonjaival vált népszerűvé, és ahogy egyre nőtt a vásárlói bizalom a gyártó irányába, a cég úgy indult el egyre magabiztosabban az abszolút prémium kategóriás, több százezer forintért kínált készülékek irányába. Ebbe a kategóriába tartozik a Kínában tavaly, Európában pedig idén tavasszal debütált Xiaomi 14 is, ami egy olyan okostelefon, ami a képességeit illetően simán felveszi a versenyt az olyan konkurens készülékekkel, mint az Apple-féle iPhone 15 vagy a januárban bemutatott Samsung Galaxy S24.
Xiaomi 14
| Méret | 152,8 x 71,5 x 8,2 mm |
| Súly | 188 gramm |
| Kijelző | 6,36 hüvelykes LTPO OLED |
| Felbontás | 1200 x 2670 pixel |
| Processzor | Snapdragon 8 Gen 3 |
| Tárhely | 256 / 512 / 1 TB |
| Memória | 8 / 12 / 16 GB |
| Hátlapi kamera | 3 darab 50 megapixeles hátlapi kamera |
| Előlapi kamera | 32 megapixeles szelfikamera |
| Vízállóság | IP68 szabvány (víz- és porlálló) |
| Akkumulátor | 4610 mAh |
| Vezetékes töltés | 90 watt |
Xiaomi 14 csúcskategóriás okostelefon
Ami a dizájnt illeti, a kínai vállalat úgy érezhette, hogy a Xiaomi 13-nál sikerült valami igazán jót alkotni, hiszen az ott megismert külső minimális változtatásokkal öröklődött tovább az idei modellre. Sík kijelző, alumínium keret lekerekített sarkokkal, a szélein finoman ívelt üveg hátlap és egy, a bal sarokba felső pozícionált kamerasziget, ami szélesebb, magasabb és „vastagabb” lett az elődjénél – főleg erről ismerhető fel, hogy már egy Xiaomi 14-et tartunk a kezünkben.
A keret színe passzol a hátlap árnyalatához, és ezen a fronton is érzékelhetünk még némi átalakulást, ugyanis a felső részről a hangszóró átkerült a káva feletti szinte észrevehetetlen nyílásba, a mikrofon és az infraport pedig a hátlapi kameraszigetbe épültek be. Minden más viszont maradt a régiben: a jobb szélen ott a könnyen elérhető bekapcsológomb és hangerőszabályzó, alul pedig szép sorban, balról jobbra követi egymást a SIM-tálca (két nano méretű kártya fogadására képes), egy újabb mikrofon, az USB-C port, illetve az alsó hangszóró kör alakú nyílásai.
A telefon kompaktnak ugyan még nagy jóindulattal sem nevezhető, de a lekerekített sarkoknak és az enyhén ívelt hátlapi üvegnek hála a fogása kényelmes, összességében nézve pedig egy letisztult és elegáns telefont kapunk, ami egyaránt jól mutat női- és férfikézben is.
A kijelző 6,36 hüvelykes, alapja egy LTPO OLED panel, maximum 1200 x 2670 pixeles felbontással, 120 Hz-es képfrissítéssel és 1500 csúcs fényerővel, ami azt jelenti, hogy a képernyő még a legnagyobb nyári napsütésben is hunyorgás nélkül, könnyedén olvasható/látható. A beépített ujjlenyomat-olvasó villámgyorsan és pontosan teszi a dolgát, a megjelenítés pedig szó szerint csodálatosnak mondható, mind a színeket, mind a kontrasztot, mind a mozgásmegjelenítést illetően.
Legyen szó játékról, fotók vagy mozgóképek megtekintéséről, esetleg a böngésző vagy közösségi média alkalmazások pörgetésről, a kijelző minden szempontból kiválóan teljesít. Fontos továbbá, hogy a képernyő Gorilla Glass Victus üveg védelemmel rendelkezik, maga a készülékház pedig megkapta az IP68 minősítést, tehát por- és vízálló a mobilról beszélünk.
A nagy erő nagy melegedéssel jár
2024-es csúcsmodellről lévén szó, a hardvert illetően pont azt kapjuk, ami egy csúcstelefontól idén elvárható. Qualcomm Snapdragon 8 Gen 3 lapkakészlet, Adreno 750 grafikus processzorral, amit 12 gigabájt memória és 512 gigabájt háttértár egészít ki. Ez a legtöbb helyen elérhető alap kiszerelés (nálunk is egy ilyen kivitel járt), de a Xiaomi 14-ből létezik 8 és 16 gigabájtos változat is, illetve a háttértár mérete lehet kevesebb (256 GB) vagy akár több (1 TB) is.
Ezek a komponensek igazi csúcsteljesítményt biztosítanak, mi nem is találtunk olyan alkalmazást, ami ne futott volna gond nélkül, és egyszerre több applikációt megnyitva is gördülékenyen működött az Android 14 alapú Xiaomi HyperOS kezelőfelület. Utóbbi az évek alatt megszokott MI UI fazonigazított utódja, aminél a gyártó nem eszközölt olyan komoly változtatásokat, hogy ne lehetne viszonylag gyorsan megszokni az új rendszert.
Ha pedig már szoftver: a Xiaomi ígérete szerint az operációs rendszer 4 éven át frissül majd a legújabb verziókra (tehát még az Android 18 is letölthető lesz a készülékre), a Google-féle biztonsági javítások pedig ennél is tovább, 5 évig érkeznek majd meg a telefonra.
A telefon teljesítménye (az Antutu Benchmarkban 2 millió feletti értéket mértünk) a kifejezetten játékra fejlesztett mobilokét idézi, viszont itt nincs olyan profi dedikált hűtés, mint a gamer eszközöknél, így az erőforrásigényesebb alkalmazások (mint egy Fortnite vagy Call of Duty Mobile) futtatása közben azért elég rendesen fel tud melegedni a hátlap – legalábbis egy átlag okostelefonhoz képest.
Szinte biztos, hogy ez kárt nem okoz a komponensekben, de arra fel kell készülni, hogy olykor bőven 40 fok felé „forrósodik” az üveg, ami azért egy kicsit kellemetlen érzetet okoz a készülék használata közben. Egy tok mondjuk ezen is tud valamit segíteni.
Napjaink csúcstelefonjaihoz hasonlóan 3,5 milliméteres jack csatlakozót itt már nem találunk, és
le kell mondanunk az SD-kártyás bővítés lehetőségéről is, bár utóbbi véleményünk szerint az 512
gigabájtos modell (és a napjainkban elérhető felhőszolgáltatások) fényében azért nem akkora
veszteség – és hát nem is találunk olyan konkurenst, ami még kínálna ilyen lehetőséget.
Jó hír ugyanakkor, hogy a készülék már tudja a Bluetooth 5.4 szabványt, és a hagyományos kodekek mellett immár támogatott a veszteségmentes zenehallgatást lehetővé tévő aptX HD, aptX Adaptive és LHDC formátum is. Emellé megkapjuk a ma még kevéssé elterjedt, háromcsatornás (2,4 GHz, 5 GHz, 6 GHz) Wi-Fi 7 szabványt (ilyen szempontból a telefon jövőállónak mondható), és nem hiányzik az USB-C 3.2 sem. Fontos továbbá, hogy támogatott minden műhold (GPS, GLONASS, BDS, GALILEO, QZSS, NavIC), illetve nem kell lemondanunk az eSIM és NFC lehetőségekről sem.
Töltésben verhetetlen
Az eddig leírtak (szép dizájn, szuper képernyő, erős hardver) persze mind igazak az iPhone 15 és Samsung Galaxy S23 telefonokra is, van azonban egy terület, ahol a Xiaomi 14 messze maga mögött hagyja az aktuális konkurenseket, és ez bizony a töltés sebessége.
A mobil vezetéken 90 wattal tölthető, vezeték nélkül 50 wattot kapunk, a vezeték nélküli
visszatöltésnél (mikor a telefonnal töltünk kábel nélkül más eszközöket) pedig 10 watt a plafon.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 4610 milliamperórás akkumulátor (a megfelelő adapter használatával) nagyjából 32 perc alatt nulláról száz százalékra tölthető. Ugyanez vezeték nélkül 50 percen belül megvan, már persze akkor, ha rendelkezünk olyan kiegészítővel, ami támogatja ezt a „sebességet”.
Azt érdemes tudni, hogy a Xiaomi erre képes megoldása bőven 20 ezer forintért szerezhető be, de éjszakai töltésekhez simán elég lehet az IKEA olcsóbb, bár lassabb töltője is.
Üzemidő terén a készülék átlagosnak mondható: egy nap még aktív használattal, rendszeres fotózással/videózással, folyamatos Bluetooth-kapcsolattal és zenehallgatással is kihozható belőle, két napig viszont csak akkor bírja a telep, ha amúgy nem vagyunk rágyógyulva a mobilunkra.
A telefon akár a reggeli készülődés közben maximumra tölthető, és bár – még a Xiaomi kínálatában is – vannak olyan telefonok, amik ennél jóval gyorsabban (pl. 125 watt) tölthetők, de a csúcskategóriában a 90 watt még mindig kuriózumnak számít. Ne feledjük, a jóval drágább Samsung Galaxy S23 Ultránál is be kell érni maximum 45 wattos vezetékes és 15 wattos vezeték nélküli töltéssel.
És a kínaiak nemcsak a sebesség terén nyújtanak többet: a Xiaomi 14 dobozából ugyanis nem hiányzik a kompatibilis töltőfej, sőt, ha már itt tartunk, a csomagnak része egy teljesen korrekt fekete tok is, így már rögtön a kibontás után védhetjük a mobilunkat.
Háromszor 50 megapixel
Ami a fotózást illeti, a telefon három 50 megapixeles hátlapi kamerával várja a felhasználókat. A
széleslátószögű fő egység egy Omnivision gyártotta, 1/1,31 hüvelykes Light Fusion 900 szenzort
kapott, méghozzá rengeteg fény „beengedésére” képes f/1,6-os apertúrával, lézeres autófókusszal és optikai képstabilizálással.
A 3,2-szeres optikai nagyításra képes telefotó és a 115 fokos ultraszéles egységek pedig egyaránt egy Samsung JN1 szenzorral büszkélkedhetnek. Előbbi f/2-es, míg az utóbbi f/2,2-es apertúrával rendelkezik – a telefotónál pedig szintén adott az OIS.
Az 50 megapixeles kamerák a Xiaominál is azt jelentik, hogy mindhárom modullal készíthetők valóban 50 megapixeles fotók, de a tapasztalatink szerint ennek nincs sok értelme. A nagyobb, elméletileg részletesebb képek szabad szemmel nem sok különbséget mutatnak a pixelösszevonással készült 12,5 megapixeles felvételekhez képest. Emellé azt is jó tudni, hogy az 50 megapixeles képek fájlmérete sokkal nagyobb, zabálják a tárhelyet és a mobil adatforgalmunkat is, így már csak ezért sincs értelme átváltani a külön fotómódként elérhető 50 MP opcióra.
Ami a képminőséget illeti, mindhárom egység jól muzsikál, de a főkamera kiemelkedik a trióból,
lényegében nem készíthető rossz kép vele, legyen szó nappali vagy éjszakai felvételekről: a
részletesség és a színek mind rendben vannak, képzajt csak a legnagyobb sötétségben
tapasztaltunk.
A telefotó 3,2-szeres maximális optikai nagyítása szintén remek minőséget biztosít, sőt, még a 10x digitális zoom is elfogadható eredményt produkál. A 60-szoros maximális nagyítás viszont teljesen használhatatlan, a telefon mindig szoftver által összerakott, elmosódott fotókat produkál – pont úgy, ahogy az összes többi, ilyen képességekkel megáldott mobil.
Az ultraszéles egység teljesítménye ugyanakkor átlagosnak mondható: nappal jól használható ez a modul, este viszont már nem nagyon érdemes próbálkozni vele, ugyanis elvesznek a részletek, az f2/2-es apertúra már nem bánik túl jól az ilyenkor elérhető, az átlagnál sokkal kevesebb fénnyel.
Videót akár 8K-ban is rögzíthetünk, de csak 24 képkocka/másodperc sebességgel, ugyanakkor a 4K felbontásnál már elérhető a 30 és a 60 fps is. Bár az utóbbi jól hangzik, a legjobb felvételeket még mindig 4K/30 fps módban tudjuk készíteni, már csak azért is, mert ilyenkor zavartalanul lehet váltani a három hátlapi egység között.
A mozgóképes minőség amúgy kifejezetten jónak mondható, a képstabilizálás kiválóan működik, a mikrofonok jó minőségű hangot rögzítenek, az egyetlen problémát nálunk az okozta, hogy az autófókuszt olykor megzavarta a mozgás – remélhetőleg a Xiaomi szoftverfrissítésekkel ezt is orvosolni fogja.
Kinek lehet jó vétel?
A Xiaomi 14 egy jól összerakott, minden aspektusát (összeszerelés, anyagminőség, kijelző, hardver, kamerák) illetően csúcskategóriás készülék, ami sok hasonló árú okostelefonnal ellentétben igazi gyorstöltéssel rendelkezik, ráadásul a dobozából sem spóroltak ki semmit. A 360-400 ezer forint közötti ár persze sokakat elriaszthat, így elsősorban azoknak ajánlanánk a készüléket, akik már ismerik a Xiaomi márkát, és elköltelezték magukat egy drágább, komolyabb képességű mobil vásárlása mellett.
Emellett azoknak is érdemes lehet elgondolkodni a beszerzésén, akik nem ijednek meg attól, hogy rendszert (legyen az iOS, vagy egy másik Android-alapú kezelőfelület) kell váltaniuk, illetve kiemelkedően fontos számukra, hogy a készülékük a lehető leggyorsabban feltölthető legyen.
| Előnyök | Hátrányok |
| Az elérhető legerősebb hardver | Drága csúcsmodell |
| Szép, letisztult dizájn | Videós képességeken még lehetne javítani |
| Adapter és mobiltok a dobozban | Hajlamos melegedni |
| Igazi gyorstöltés | |
| Remek fotós képességek |