Szárítógép

Hőszivattyús vagy kondenzációs szárítógép? Melyiket válasszuk?

A modern háztartások egyik leghatékonyabb eszköze minden kétséget kizáróan a szárítógép. Ha nincs helyünk frissen mosott ruháink megszárítására, vagy csak egyszerűen nem akarjuk megnövelni a lakás páratartalmát, akkor egy ilyen háztartási gép beüzemelése sokat segíthet, és akkor a különféle előnyöket (gyorsaság, frissesség, fertőtlenítés) még szóba sem hoztuk.

Aki szárítógépet szeretne vásárolni magának, az sajnos nagyon gyakran már az első kérdéseknél elakad a folyamatban, hiszen bár a végeredmény tekintetében nincs sok különbség az egyes típusok között, azonban a működési elv tekintetében annál jelentősebb, így megkülönböztetünk egymástól

  • hőszivattyús
  • és kondenzációs szárítógépet.

Hogy mi a különbség köztük és melyiket válasszuk magunknak? Ezekre a kérdésekre válaszolunk az alábbiakban, ha a nagy szárítógép tesztünk elolvasása után még mindig nem tudnánk választani az egyes modellek közül

Működési elv

A legfontosabb különbséget a hőszivattyús és a kondenzációs szárítógépek között a működési elvben kell keresnünk. Ez alapvetően meghatározza az eszközök egyes tulajdonságait, azonban nem árt tisztában lenni a téma kapcsán egy nagyon fontos dologgal.

Ez pedig nem más, minthogy minden egyes szárítógép kondenzációs alapokon nyugszik, csak valamelyik a nagyobb hatékonyság miatt hőszivattyúval lett ellátva, emiatt a kettő között nem találunk olyan drasztikus különbségeket. Ezek azonban sokaknak mégis fontosak lehetnek, így lássuk őket aprólékosabban!

A kondenzációs szárítógép működése

Általánosságban a kondenzációs szárítógépeket a klímaberendezések elvéhez lehetne hasonlítani. A technika lényege, hogy a rendkívül nedves levegő a gép belsejében kering folyamatosan, a kondenzációs felületen pedig a hőkülönbség hatására – a fűtőszállal felmelegített levegő találkozik a hideg felülettel – a víz kicsapódik és egy gyűjtőtartályba csepeg.

A folyamat teljesen ciklikus, így a levegő újra visszakerül a gépbe, újra megtelik nedvességgel, és mindez addig-addig ismétlődik, amíg a behelyezett ruhák meg nem száradnak, azaz el nem fogy a víz a rendszerből. A gépek többsége egy-egy szárítási folyamat során jelentős vizet kiválaszthat, amit akár közvetlenül a lefolyóba is vezethetünk belőlük.

A hőszivattyús szárítógép működése

Mint fentebb már említettük, a hőszivattyús szárítógép is valójában egy kondenzációs szárítógép, tehát a működési elv tökéletesen megegyezik. Ennek megfelelően a meleg levegőt a gép addig keringeti, amíg a kondenzációs felületen ki nem csapódik az összes nedvesség, ami itt is gyűjtőtartályba, vagy kivezetésen keresztül a lefolyóba kerül.

Hogy akkor mégis miért kell megkülönböztetni a két géptípust? Azért, mert ezek a modellek nem fűtőszállal, hanem egy speciális hőszivattyúval melegítik fel a levegőt, ami sok esetben annyira hatékony, hogy érezhetően csökkenthető vele a gép fogyasztása. Lássuk ezt azonban egy kicsit alaposabban, hiszen fontos tényező lehet a választáskor!

Energiafelhasználás

Sokan úgy vélik – rögtön hozzátennénk: teljesen tévesen –, hogy a szárítógépek rengeteg elektromos áramot fogyasztanak a működésük során. Ez ebben a formában azonban nem igaz, az viszont igen, hogy a kondenzációs és a hőszivattyús technológia között akadnak különbségek ezen a téren.

A kondenzációs szárítógép áramfogyasztása

Az alkalmazott technológiából kifolyólag a fűtőszállal működő kondenzációs szárítógépek között még mindig ritkán találni olyan típusokat, melyek jobb energetikai besorolással rendelkeznek a B- vagy az A-osztálynál. Ennek az oka abban keresendő, hogy a fűtőszálnak folyamatosan maximális teljesítményen kell dolgoznia a teljes szárítás során.

Hogy ez szám szerint mennyit jelent? Nyilván családonként eltérő lesz majd a villanyszámla, azonban átlagosan a kondenzációs szárítógépek éves energiafogyasztása 5-600 kWh körül mozog, ami nem kevés, de közel sem olyan sok, hogy emiatt ne vásároljunk magunknak ilyen terméket.

A hőszivattyús szárítógép áramfogyasztása

Hogy miért jobb sok esetben a hőszivattyús típust választani magunknak, ha szárítógépet keresünk, azt az áramfogyasztással lehet elsőként nyomatékosítani. A fűtőszál kiiktatásával ugyanis ezek a gépek már csak A energetikai besorolással rendelkeznek, sőt kifejezetten gyakori köztük az A+++ kategória, ami jelenleg a legjobbnak tekinthető.

Ennek az oka, hogy a hőszivattyús technológia kevesebb energiát vesz fel a működéshez, azt pedig nagyon minimális veszteséggel tudja újra és újra felhasználni, tehát a hőenergiát nem kell ismétlődően megtermelni, mint a fűtőszálnál. Ennek köszönhetően az efféle szárítógépek átlagos fogyasztása 150-300 kWh közé tehető egy év alatt, ami nagyjából feleannyi, mint a kondenzációs típusoknak.

Érdemes egyébiránt a kérdéses modellek kapcsán az inverteres típusok közül válogatni, melyek még hatékonyabbnak nevezhetők az áramfogyasztás kapcsán.

Ruhakímélés

A fogyasztás után a vásárlók többségét általában az érdekli, hogy az egyes szárítógépek mennyire kíméletesek a ruháikkal. Ebben a témakörben még találhatunk különbséget a két típus között. Lássuk is gyorsan, hogy mik ezek!

A kondenzációs szárítógép kevésbé kíméletes a ruhákkal

Ha nem is nevezhetnénk elavultnak a technológiát, a hagyományos kondenzációs szárítógépekről azért tudni kell, hogy dacára az elérhetőbb áraknak, azért gyakori használat esetén az érzékenyebb ruhákat hajlamosak kikezdeni még kímélő programon is.

Ennek az oka nem más, minthogy a fűtőszál miatt sokkal magasabb hőfokon üzemelnek, sokszor 75 Celsius fok feletti hőmérsékletek uralkodnak bennük – ezt pedig nem is lehet szabályozni –, aminek hála a lazább szövetszálú darabok könnyedén összemehetnek benne.

A hőszivattyús szárítógépek a kényes ruhákban sem tesznek kárt

Noha ez beállítás, illetve üzemmód függvénye is, azonban a hőszivattyús szárítógépekben alkalmazott rendszer általában alacsonyabb hőmérsékleteket kínálnak nekünk, ezáltal nagyjából 50 Celsius fokon üzemelnek, ami sokkal kíméletesebb a ruhadarabokkal.

Természetesen itt is érdemes a kímélő üzemmódot alkalmazni, ha kényes tételeket teszünk a dob belsejébe, de ilyenkor szinte biztos, hogy nem kell aggódnunk miatta. Ezen felül a hőszivattyús technológia mellett kevésbé gyűrődik a ruha a szárítás során, ami szintén fontos lehet sokaknak.

Szárítási időtartam

Nem véletlen azonban, hogy a fentiek ellenére a kondenzációs szárítógépek még mindig megtalálhatók a piacon, hovatovább óriási népszerűségnek örvendenek a felhasználók között, hiszen vannak olyan tulajdonságok, melyek kapcsán ezek a megoldások nevezhetők előnyösebbnek. Ilyen a szárítás időtartama is!

A kondenzációs szárítógép gyorsabban dolgozik

Lehet, hogy drágább üzemeltetni és kevésbé kíméletes a ruhákkal, de a fűtőszálnak és a nagyobb hőmérsékletnek köszönhetően a kondenzációs szárítógépek jellemzően sokkal gyorsabban dolgoznak, mint hőszivattyús társaik. Ez pedig gyakran igencsak jelentős különbség, vannak programok, melyek 60 perc alatt lepörögnek, a hőszivattyús gépekben azonban akár 120 percig is eltarthatnak.

A hőszivattyús szárítógép lassabb, de kíméletesebb

A fentiekből következik, hogy a hőszivattyús szárítógépek lassabban dolgoznak, hiszen alacsonyabb hőfokon üzemelnek, emiatt több időre van szükség ugyanolyan eredmény eléréséhez. Ez nyilván élhető probléma, pláne annak fényében, hogy a fogyasztásuk így is alacsonyabb lesz, sőt ruháinkkal egyaránt kíméletesebben bánnak majd.

Ár

Amiért a kondenzációs szárítógépek még mindig óriási népszerűségnek örvendenek a piacon, az leginkább az árcédulájuknak köszönhető, hiszen hiába előnyösebbek több tekintetben is a hőszivattyús megoldások, az áruk jellemzően nagyon magas.

A kondenzációs szárítógépek ára

Bár nehéz általánosítani, a technológiai sajátosságokból kifolyólag a kondenzációs szárítógépek közül a jobb modellek már 100-200 ezer forint közti kategóriában megtalálhatók. Ez általában a legnyomósabb érv, amiért az emberek inkább ezeket a típusokat választják a hőszivattyús termékekkel szemben.

A hőszivattyús szárítógépek ára

Az elhangzottakkal ellentétben a hőszivattyús gépek viszont szinte kivétel nélkül 200 ezer forint feletti árkategóriában találhatók, de a jobb modellek inkább a 300 ezres határt súrolják. gyakran meg is haladják azt. Ez elég nagy különbség ahhoz, hogy az emberek többsége inkább kompromisszumokat vállaljon, de ne fizessen ki egyszerre sok pénzt, holott a gazdaságos üzemelés, a ruhakímélés és a hosszabb élettartam miatt gyakran mégis jobb befektetés lehet.

Szervizelés

Mivel nagyértékű háztartási gépekről van szó, ezért fontos kérdéskör a szárítógépek kapcsán a későbbi javítás, a szervizelés költsége. Ezen a téren ismét komoly különbségeket állapíthatunk meg a két típus között!

A kondenzációs szárítógép szervizelése

Mivel egy jól bejáratott, mondhatni régebbi és egyszerűbb technológiáról van szó, a kondenzációs szárítógépekről elmondható, hogy kevés hibalehetőséggel rendelkeznek, ezáltal probléma esetén nem igazán kell nagyobb összegeket költenünk a javítására. 

Leggyakoribb hibajelenségeik a kondenzátor koszolódásához kapcsolódnak, de ezt a legtöbb típusból egyszerűen ki lehet szerelni és házilagos körülmények között megtisztítani. Ezen felül a ventilátor és a kompresszor okozhatnak még gondot, de ezek javítási költsége a gép vételárának töredékét jelenti.

A hőszivattyús szárítógép szervizelése

Mivel bonyolultabb szerkezet, a hőszivattyús szárítógép esetében a szervizelés gyakran nagyobb költségeket emészt fel, illetve sajnos a meghibásodás is gyakoribb. A kondenzátor elkoszolódása ezeknél a típusoknál például már nem mindig tisztítható házilagos körülmények között, csak szervizben tudják orvosolni ezt a hibát. Alternatívája, ha olyan gépet választunk, ami képes magától tisztítani ezt az alkatrészt.

Ezen felül gyakran meghibásodhat ezeknél a gépeknél a kompresszor és a hűtőventilátor, de mivel a hőcserélő rendszerbe speciális gázt töltenek, ezért ennek az elszivárgása is kellemetlenséget okozhat. Az igazán nagy költségeket azonban konkrétan a hőszivattyús rendszernek a javítása jelenti, ami gyakran annyira magas, hogy érdemesebb inkább új szárítógépet venni a szervizelés helyett.

Melyiket válasszuk? Itt a döntő tényező!

Ha a fentiek alapján még mindig nem sikerült volna döntenünk azzal kapcsolatban, hogy melyik szárítógépet is válasszuk, akkor érdemes kiemelni, hogy a többi tulajdonság tekintetében drasztikus különbség nem tapasztalható az egyes típusok között.

Nincsenek kiugró különbségek a zajszint, a funkciók, az üzemmódok, de az üzemeltetés tekintetében sem, sőt mindkettőt fontos karbantartani rendszeres időközönként. Ami azonban még meghatározhatja döntésünket, és a fentiekben nem került említésre, az természetesen a használat gyakorisága, illetve az, hogy hány fős családot akarunk kiszolgálni vele. Ezen a téren a szempontok a következők:

A kondenzációs szárítógép a kisebb családoknak ideális

Amennyiben a szárítógépet csak hetente 1-2 alkalommal használnánk, nyáron pedig tudunk a szabadban is teregetni, ezen felül egy 2-3 fős családot kell csak kiszolgálnia, akkor a hőszivattyús szárítógép nem valószínű, hogy költséghatékony beruházás lesz. Ilyenkor tehát érdemesebb a kondenzációs modellek között válogatni magunknak.

Nagyobb család mellé érdemesebb a hőszivattyús szárítógép

Ha 4-5 fős, vagy annál is nagyobb a családunk, a gépet pedig heti szinten akár 3-4 alkalommal használnánk – és nincs lehetőségünk a szabadban szárítani –, akkor sokkal hatékonyabb lehet egy hőszivattyús gép választása, hiszen nemcsak a fenntartása olcsóbb, hanem hosszabb távon a működtetése egyaránt kifizetődőbb, miközben egyszerűbben megbirkózik a nagyobb feladatokkal.

Kapcsolódó kutatásunk: 2020 legjobb szárítógépei