ITX-alapú számítógépet építenél? Ha elakadtál, esetleg nem tudod, hogyan állj neki, itt minden kérdésedre választ kaphatsz első kézből, hiszen összeraktunk egy nagyszerű ITX mini PC-t!
Egy igazi szerelemprojektet indítottunk el a Teszt Plussz Magazin szerkesztőségében. Mindig is nagy álmunk volt, hogy összerakjunk egy ITX mini PC-t, és most elérkezett az ideje annak, hogy megvalósítsuk. Ha pedig már belefogtunk, megosztjuk veletek tapasztalatainkat.
Mindössze cipősdoboz méretű számítógépünk egyes elemeiről korábban már írtunk nektek – itt van például az MSI MPG B650I EDGE WIFI ITX alaplap teszt –, de most nem is annyira az egyes elemekre, mint inkább magára az ITX alapú mini PC-k megtervezésére és összeépítésére éleztük ki az alábbiakat. Tartsatok velünk!
Egy ITX mini PC építése igazi szakmai kihívás
Az utóbbi években különösen nagy népszerűségnek örvendenek a kisebb méretű PC-k, amelyek jellemzően ITX-es alaplapokra épülnek. Ezek összeállítása óriási szakmai kihívást jelent, hiszen minden apró részletnek nagy jelentősége van.
A nemzetközi piacon már külön iparágként tekinthetünk rá, a nagy gyártók is szinte kivétel nélkül mind beszálltak a bizniszbe, sőt egyre több szakértő jelent meg a színen, a mi kedvencünk például az optimumtech Youtube csatorna lett.
Az általuk publikált videók alapján kaptunk kedvet ahhoz, hogy végre a gyakorlatba is átültessük régi álmunkat. Az elmúlt egy év a piac tanulmányozásával telt, több 100 órát töltöttünk az ITX-világ megismerésével, közben pedig mini PC teszteket is készítettünk.
Nyilván a mini PC-k és az ITX gépek között alapvető különbségek vannak, hiszen míg előbbiek általában laptopalkatrészekre épülnek, addig utóbbiakat gyakran speciális asztali hardverelemekből kell összeállítani.
Egy ITX mini PC tervezésének lépései
Egy ITX mini PC megépítésekor kimagasló fontosságú a tervezés. Egy ilyen számítógép elkészítése sokkal több előkészületet igényel, mint egy normál ATX alaplappal szerelt eszközé, ezért nagyon fontos végigmenni a tervezés lépésein:
0. lépés: a célok meghatározása
Ha egy kisebb méretű számítógépet szeretnénk építeni, elengedhetetlen a célok meghatározása, vagyis röviden az, hogy mire használjuk majd az eszközt. Egy irodai gépet például sokkal egyszerűbb összeállítani, mint egy 4K gamingre szánt eszközt, viszont közel sem lehetetlen.
Amennyiben játékra szánt ITX-es gépet tervezünk, a felbontással kell számolni elsőként. Ezen a téren jelenleg három uralkodó tendenciát találunk:
- 1080p (full HD) – gyakorlatilag a belépő szint, a legalsó árkategória
- 1440p (2K) – a középkategória és általában a legjobb ár-érték arány
- 4K – a piac csúcsa
Minél magasabb felbontást szeretnénk elérni, annál nagyobb kihívás felépíteni egy ilyen aprócska PC-t.
Fontos, hogy szintén a célok meghatározásánál kell eldöntenünk azt is, hogy mennyire kicsi gépházba kerüljön majd a konfiguráció. Mi például egy cipősdoboz méretű házat választottunk, ami kezdők számára nem ajánlott, mert rengeteg extra fejtörést okozhat.
A határ pedig a csillagos ég, hiszen ma már akár 4K-ra képes gamer PC-t is építhetünk ITX-es alaplappal aprócska házba, de az nagyon nehéz és egyben drága vállalkozás.
A tervezés azért is fontos, hogy mindezt tisztázzuk, hiszen így nagyjából már összeállíthatjuk, hogy milyen komponensekre lesz szükség ehhez, és ezáltal egyszerűbb lesz a következő pont teljesítése is.
VGA | MSI GeForce RTX™ 4070 SUPER 12G GAMING X SLIM |
CPU | Ryzen 7800X3D |
CPU hűtő | Thermalright AXP-90 X53 (Noctua NF-A9x14 fan cserével) |
Alaplap | MSI MPG B650I EDGE WIFI Gaming Mainboard Sockel AM5 |
Memória | Kingston FURY 32GB KIT DDR5 6000MHz CL36 Beast Black EXPO |
SSD | Samsung 990 Pro 1 TB |
Ház | Formd T1 V2.1 |
Táp | Corsair SF750 Platinum |
1. lépés: a ház kiválasztása
Egy normál PC-nél nem kell nagy energiát fordítani erre, de egy ITX mini PC-nél a ház a legkritikusabb pont, hiszen ez határozza meg, hogy milyen határok közé kell szorítanunk a projektet.
A mi választásunk a FormD T1-re esett, annak is a 2.1-es változatára, amit közvetlenül a gyártó honlapjáról rendeltünk és 1-2 hét alatt megérkezett hozzánk. Nagy előnye, hogy a rendeléskor többféle szín és oldalpanel közül lehetett válogatni, a házhoz pedig integrált PCIE 4.0 riser kábel jár.
Fontos: mivel EU-n kívülről érkezik a ház, a vételár mellett extra vámmal kell számolni, ami esetünkben nagyjából +10 ezer forint lesz.
Miután már dolgoztunk vele és jól megállta a helyét,
bátran ki merjük jelenteni, hogy a FormD T1 SFF házat piac egyik csúcsának tekinthetjük,
mind az anyagminőség (16 mm-es CNC megmunkálású alumínium blokkok, 2 mm-es szénacéllal kiegészítve), mind a kialakítás tekintetében igazán elragadó élményt nyújt.
A ház előnyei közé sorolhatjuk még a sandwich paneles kialakítást, amivel 1,25 – 3,25 slot közötti szélességű GPU-kat is könnyedén kezel. Egyik oldalán szerelhető a GPU, a másikon az alaplap, illetve a tápegység. Nyilván minél nagyobb grafikus kártyát tervezünk a házba, annál kisebb hely jut a CPU hűtőnek, illetve fordítva.
Érdemes egyébiránt kipróbálni a weboldalon található csúszkát, ami azt a célt szolgálja, hogy valós időben szimuláljuk vele az egyes paramétereket, ami óriási segítség a tervezéskor.
A ház természetesen nemcsak léghűtéses kialakításra alkalmas, hanem vízhűtés fogadására is. Mi megmaradtunk a hagyományos léghűtésnél, mert gamer PC kialakítása volt a cél, és így sokkal előnyösebb hőmérsékleti értékeket lehet elérni egy videokártya hűtésekor.
A FormD T1 2.1 támogatja az SFX és az SFX-L formátumú tápegységeket, de nagyon tetszettek nekünk az oldalsó blokkok is, amelyek kiváló szellőzést nyújtanak a háznak, sőt a teteje sem lett hétköznapi.
Egyetlen hátránya, hogy flat pack kialakítású, azaz gyakorlatilag a nulláról kell összerakni, de mi ezt a részét is élveztük a dolognak. Amikor Molnár András kollégával a ház összeállításán dolgoztunk, egy kicsit újra gyerekek lehettünk, hiszen olyan hatást keltett, mintha legóztunk volna.
Közben azért persze kellett némi segítség is, mi ezeket a Youtube videókat használtuk:
- @k0rnd4wg69: FormD T1 v2 SW – 3 Slot Build Guide
- @Simply_Scott: FormD T1 V2 Sandwich AIO Build Guide
Ha a nehézségi szintet kellene meghatároznunk, azt mondanánk, hogy ez a ház inkább középhaladóknak ajánlott. Még nekünk is több óráig tartott, bár dolgunkat nehezítette, hogy közben fotókkal és videókkal dokumentáltuk az építést.
Összességében mi elégedettek voltunk ezzel a házzal – amit a rend kedvéért saját költségen vásároltunk –, sőt alátámasztotta azokat a hipotéziseinket is, miszerint egy ITX mini PC esetében valóban minden részletnek óriási jelentősége van.
2. lépés: a videokártya kiválasztása
Ha már megvan a számítógép háza, akkor ahhoz a mai piacról könnyedén tudunk videokártyát választani, hiszen egyre több gyártó kínál ilyen konfigurációkba is alkalmas modelleket. Nagyon lényeges azonban a döntéskor, hogy milyen célzattal építjük a gépet!
Bár van kínálat, a VGA mégis nagyon szűk keresztmetszet. Mi egy MSI GeForce RTX 4070 SUPER 12G GAMING X SLIM-et választottunk, mert a jelenlegi piacon a középkategória királyának tekinthető.
Noha az AMD oldaláról olcsóbb megoldás is lett volna, de nagyon sok rosszat olvastunk a világhálón a különféle driver hibákról, és biztosra akartunk menni.
A géppel így határozottan megcéloztuk az 1440p (2K) vonalat, amihez ez a grafikus kártya tökéletes választás. Később nem kizárt, hogy egy 4070 Ti Superrel bővítjük a konfigurációt, de ennél jobb kártya már nem indokolt bele, mert nem 4K felbontásra terveztük a többi komponenst.
3. lépés: az alaplap kiválasztása
Miután a ház és a VGA adott, az alaplap a következő fontos tétel az ITX mini PC tervezésekor. Ennek az oka, hogy ez határozza meg, milyen processzor és egyéb komponens kerülhet még a gépbe, így a további lépések gyakorlatilag erre épülnek fel.
Természetesen a választott ház függvénye is, hogy milyen alaplapok közül válogathatunk. A legtöbbször a mini ITX a jó döntés, noha vannak olyan aprócska házak, amelyek képesek fogadni a micro ATX formát, de ha valaki igazán kis gépet akar, akkor az ITX lesz a befutó.
Tudni kell, hogy ezek az alaplapok jellemzően drágábbak, mint az ATX-ek, mert sokkal kisebb helyen kell gyakorlatilag ugyanazt a tudást biztosítaniuk. Ha alaplapot választunk, azt mindig ajánlott a CPU-val összenézni.
A piacon most az AMD a legjobb választás, mert nagyon jó ár-érték arányú processzorokkal dolgoznak, a magasabb kategóriákban pedig a tapasztalatok szerint az Intel CPU-k túlzottan melegednek, ami egy kisebb méretű PC-nél gyakorlatilag kizáró tényező.
Mi ezért választottunk egy AM5 socketet, mert ez még a jövőben is bővíthető marad, hiszen hamarosan érkeznek hozzá a 9xxx generációs lapkák a jelenlegi 7xxx generációs megoldások helyére. Az Intel aktuális processzorai ezzel szemben LGA 1700-as socketre épülnek, amelyek várhatóan nem kapnak újabb generációs CPU-kat, tehát erősen limitáltuk volna magunkat a jövőbeli hardverfrissítések kapcsán.
Miután kiválasztottuk az AM5 socketet, a megfelelő alaplap is karnyújtásnyira került, így a választásunk a középkategóriás MSI MPG B650I EDGE WIFI ITX -re esett, bővebben a tesztben olvashattok róla.
ITX-es viszonylatban ez egy kimagasló minőségű és ár-érték arányú alaplap, ami 100 ezer forintos árkategóriában kínál nagy tudást.
4. lépés: a processzor kiválasztása
A harmadik és a negyedik lépés a fentiekben ismertetett tulajdonságok miatt általában párhuzamosan zajlik, de azért így is érdemes beszélni néhány szóban a processzor kiválasztásáról.
Mivel mi irodai munkára és videojátékra terveztük a gépet, ezért mindenképpen fontos volt, hogy a felsőbb kategóriából válogassunk, illetve olyan foglalatot építsünk be, ami utána bővíthető lesz, így esett végül a választásunk a 7800X3D CPU-ra.
Jelenleg ennél jobb választás nincs a piacon, hiszen 140 ezer forintos ár környékén bődületes teljesítmény leadására képes.
Ez a processzor már éppen elegendő ahhoz, hogy egy későbbi VGA csere után is megállja a helyét, és mivel tesztgépként üzemel majd, el akartuk kerülni a bottleneck jelenséget, amikor valamelyik komponens – esetünkben a CPU – visszafogja a teljesítményt.
A CPU kapcsán egyébiránt szóba került még a 7600 / 7600X is. Ez szintén elegendő lett volna a grafikus kártyához, de a későbbi terveink miatt szükség volt a 7800X3D-re.
5. lépés: a CPU hűtő kiválasztása
Amint azt fentebb is írtuk, ha túl kicsi házat választunk egy ITX mini PC felépítéséhez, akkor ott komoly gondunk lehet a CPU hűtő kiválasztásával. A fenti komponensek ismeretében azonban már pontosan tudjuk, hogy ezzel a hardverelemmel mekkora dimenziókban gondolkozhatunk.
Itt még dönthetünk arról, hogy folyadék- vagy léghűtés irányába tereljük a számítógépet. Mi a léghűtést preferáltuk, és döntésünket leginkább a VGA szélessége határozta meg. Toronyhűtő természetesen szóba sem jöhetett, ezért egy úgynevezett low profile hűtő mellett kellett döntenünk.
Azt hittük korábban, hogy ez nagy kompromisszumokat követel majd, de miután alaposabban átnéztük a piacot, rá kellett döbbennünk arra, hogy a technológia ma már olyan fejlett, hogy nagyszerű alacsony profilú CPU hűtők közül válogathatunk.
Mivel az ilyen kis házba szerelt gépeknél rendkívül sarkalatos pont a processzor hűtése, ezért alapos kutakodás után a Thermalright AXP-90 X53 mellett döntöttünk, ami éppen elfért a 2,5 slotos videokártya mellett, és a réz kialakításnak köszönhetően sokkal jobb tulajdonságokkal bírt, mint hagyományos társai.
Hasznos tipp: Hogy gépünk zajszintjét minimálisra csökkentsük, mi a CPU hűtő fanját lecseréltük egy Noctua NF-A9x14-re, ami sokkal halkabb működést eredményezett, mint a Thermalright gyári megoldása.
6. lépés: a tápegység kiválasztása
Miután a fenti elemeket összeválogattuk, már pontosan tisztában leszünk a gép energiaigényével, így nekiláthatunk válogatni a tápegységek között.
Mi SFX típusú táp mellett döntöttünk – a legtöbbször ez a legjobb alternatíva –, típus szerint pedig a Corsair SF 750-es lett a választottunk, ami szintén a jelenlegi piac egyik csúcsa.
Nemcsak nagyon hatékonyan dolgozik, de gyakorlatilag hangja sincs, mert csak akkor kezdi el hűteni a rendszert, ha szükség van rá, egyébként nem forog a ventilátor.
Nagyon fontos, hogy tápegységen soha ne spóroljunk semmilyen számítógépnél sem, mert alapvetően meghatározza a hardverelemek működését, probléma esetén pedig óriási extra költségekkel számolhatunk. Mi a Corsair termékével maximálisan elégedettek voltunk!
7. lépés: a memória és a tárhely kiválasztása
Manapság már teljesen általános, hogy egy irodai gépbe is legalább 16 vagy 32GB memória kerül, de természetesen bátran gondolkozhatunk ennél magasabb számokban.
Mi megálltunk 32GB-nál, de közel sem csak erre kell odafigyelni a döntéskor. Fontos megnézni előtte, hogy az alaplap milyen típusokat támogat. A DDR5 6000 MHz általánosan elfogadott, nem hibázhatunk vele.
Természetesen a memóriánál is nagyon lényegesek a hardverelemek dimenziói. Szerencsére ma már itt is találhatunk alacsony profilú megoldásokat, amelyek a legkisebb házakban egyaránt jól működnek.
Mi a Kingston FURY 32GB KIT DDR5 6000MHz CL36 Beast Black EXPO mellett döntünk a konfigurációban, de fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az első indításnál a BIOS-ban bekapcsoljuk az expot, hogy valóban ki tudjuk használni a memória minden erőforrását.
Az általunk választott alaplap csak két darab memóriafoglalattal rendelkezik, amire érdemes odafigyelni a döntéskor.
A tárhely szempontjából a gép méreteinek nincs sok jelentősége, a két darab M2 foglalat miatt két aprócska SSD-t könnyedén el tudunk helyezni benne. Mi ebből a szempontból a Samsung 990 Pro 1TB-os változata mellett döntöttünk.
A gaming vonal miatt utólag talán már 2TB-ost vásárolnánk, de mivel két darab M2-es foglalat található az alaplapon, ezért bármikor bővíthetünk.
8. lépés: a ventilátorok kiválasztása
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy egy ITX alapú PC összeállításakor a kis ház miatt mennyire fontos a megfelelő szellőzés. Nem ajánlott tehát spórolni ezen a téren a ventilátorokkal, hogy a hőelvezetés hatékony és alacsony fordulatszámon történjen a kis zajhatás érdekében.
Emiatt a ház felső részébe mi beépítettünk még két darab Noctua NF-A12x25-PWM ventilátort, amelyek nagyon jó döntésnek bizonyultak.
Összeszerelés
Az összeszerelés kapcsán inkább a középhaladókhoz szólnánk, így nem írjuk le csavarról-csavarra, hogy mit és hová kell helyezni, csak azt a sorrendiséget, hogy miként ajánlott haladni a hardverelemekkel ahhoz, hogy működőképes gép legyen az eredménye:
- Készítsük elő a gépházat (esetünkben ezt darabonként kellett összerakni) a szereléshez.
- Rögzítsük benne a tápegységet.
- Vegyük elő az alaplapot, és szereljük fel rá először az SSD-t, majd illesszük a foglalatokba a memóriákat.
- Ezt követően óvatosan helyezzük el a foglalatban a processzort.
- A rögzített lapka tetejét kenjük meg egyenletesen jó minőségű pasztával.
- A pasztázott processzorra erősítsük fel a CPU hűtőt és rögzítsük megfelelően.
- Az így felszerelt alaplapot csavarokkal rögzíthetjük a gépházban.
- Az utolsó hardver a videokártya lesz, amit beszerelünk, majd riser kábellel óvatosan csatlakoztatunk.
- Az indítás előtti utolsó lépés, hogy a tápot bekötjük, külön figyelve a CPU hűtő kábelére.
- Indíthatjuk a gépet!
- Ha minden rendben, telepíthetjük a Windows-t, vagy igény szerint más operációs rendszert.
- Végezzük el a BIOS optimalizálást (lásd lentebb).
BIOS optimalizálása
Egy ITX alapú aprócska számítógépnél rendkívül fontos, hogy a processzor teljesítménye optimalizálva legyen, amit a BIOS beállításokból könnyedén elvégezhetünk.
A cél, hogy a stock értékekhez hasonló teljesítményt tudjon elérni a CPU a lehető legkisebb energiafogyasztás társaságában. Minél kisebb lesz ugyanis a felvett energia, annál kevesebb hő termelődik, így a hűtők halkabban működhetnek majd.
A BIOS beállítások mindenkinél egyediek lehetnek, de a fenti konfiguráció mellett nálunk a következők működtek stabilan:
BIOS
- Advanced (F7)
- OC (overclock)
- Advanced CPU configuration
- AMD Overclocking
- Precision Boost Overdrive (PBO)
- Állítsuk advanced-re
- PBO limits: 85
- Curve optmizer
- All cores
- Negative
- 0 és 30 között, silicon lottterytől függ
- Platform Thermal Throttle limit: 85
Memória
- XMP-t engedélyezzük
- 6000 Mhz
- Memory context restore: Enabled
- Power down enable: Enabled
Hasznos tanács: amennyiben szeretnénk maximálisan kihasználni a PC erőforrásait, ajánlott egyedi kábeleket használni a szereléskor, amelyek még jobban növelik az airflow-t.
Mi már gondoskodtunk speciális kábelekről, innen rendeltünk, de egyelőre nem érkeztek meg, így jelenleg még nem tudunk beszámolni az eredményekről.
Teljesítmény
Hogy milyen teljesítményre képes ez a konfiguráció, azt két másik tesztben alaposabban is kifejtettük már. Ezeket itt olvashatjátok el:
MSI GeForce RTX™ 4070 SUPER 12G GAMING X SLIM videokártya teszt
Összefoglalás
Egy mini ITX-es számítógép építése bár nagy kihívás, azonban a fentiekből kiderülhetett, hogy nem lehetetlen feladat. Mi azért mégis inkább középhaladóknak ajánljuk – nekik viszont tiszta szívből –, és nem azoknak, akik ezzel kezdenék karrierjüket.
Nekünk óriási élményt jelentett, amikor először üzemeltük be a darabonként összeszerelt gépet, ami ráadásul egy cipősdoboz méretű erőmű lett, az asztalunk ékköve, ami egyáltalán nem foglal sok helyet, mégis kimagasló teljesítményre képes.
Őszintén reméljük, hogy a fentiekkel tudtunk segíteni azoknak, akik egy ilyen PC összeszerelésén gondolkoznak.
Extra segítségként ajánljuk Redditen az SFF PC & FormD csoportot, ahonnan mi is rengeteg inspirációt gyűjtöttünk, illetve a következő két Youtube csatornát: