Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a piacon a vezeték nélküli fülhallgatók, de nagyon sokan nem tudják, hogy ezek a kiegészítők miként működnek. Aktuális cikkünkben ezt a témát jártuk körül.
Ma már szinte minden elektronikai szegmensben megjelentek a különféle vezeték nélküli megoldások, sőt olyan technológiai fejlesztések zajlanak a háttérben, melyek még tovább növelhetik a vezetékmentes szabadságot.
A technika azonban már ma is olyan magas színvonalat képvisel, hogy bizonyos ágazatokban, így például a vezeték nélküli fülhallgatók világában aligha van igény ezen a téren nagyobb előrelépésekre.
Sokan azonban még mindig nem tudják, hogy például egy ilyen fülhallgató miként működik. Ha szeretünk a dolgok hátterébe nézni, akkor az alábbiakban minden fontos részletet elolvashatunk a téma kapcsán.
A vezetékmentesség története
Bár sokan úgy gondolják, hogy a vezetékmentesség egy egészen friss találmány, valójában azonban a technológia már hosszú évtizedek óta velünk van. Az első vezeték nélküli eszközök például 1991-ben jelentek meg a piacon, azonban sokkal fejletlenebbek voltak, mint a ma ismert megoldások.
Ellenben egér és billentyűzet is akadt azok számára, akik már akkor meg akarták ismerni a jövőt, noha a korabeli eszközök még rádiófrekvenciás kapcsolatot alkalmaztak, ami gyakorlatilag ma is létezik, ugyanakkor elengedhetetlen volt az elterjedtebb Bluetooth megalkotásához.
Már a 19. században szabadalmaztatták az első vezeték nélküli fülhallgatót
Ami azonban még a fentieknél is megdöbbentőbb, hogy az emberiség már hosszú-hosszú évtizedek óta kacérkodik a vezetékmentesség, konkrétan a vezeték nélküli fülhallgató ötletével, így az első ilyen szabadalmat például már a 19. század végén bejegyeztették.
Ahhoz mérten elég sokat kellett várni arra, hogy a fülhallgatók megszabaduljanak a kellemetlen vezetékektől, hiszen az első forgalomba kerülő és jól működő megoldások 2015-re datálhatók, amit elősegített a Bluetooth technológia 1999-es megjelenése.
Az akkumulátor problémája nagyobb gondot okozott
Érdekesség, hogy a vezeték nélküli fülhallgatók esetében nem is annyira a működéshez szükséges technológia kidolgozása jelentette a hátráltató tényezőt, sokkal inkább az akkumulátor problémája.
Míg ugyanis egy hangszóróban vagy egy billentyűzetben könnyű volt elrejteni nagyobb áramforrást, addig egy aprócska fülhallgatóban ez komoly kihívást okozott a mérnököknek, és inkább ez hátráltatta hosszú évekig az első ilyen termékek megjelenését.
Hogyan működnek a vezeték nélküli fülhallgatók?
Függetlenül attól, hogy milyen csatlakozási módról beszélünk, a vezeték nélküli fülhallgatók mindegyike hasonló elven működik, ezáltal található bennük egy aprócska lapkakészlet, egy számítógépes chip, mely a kapcsolódó miniatűr jeladó berendezést kezeli.
Mindegyik chip egy zárt belső szoftvert futtat, ami nagyon egyszerű, emiatt gyors és precíz, képes megkeresni a csatlakoztatható készülékeket, segíti kezelni a csatlakozást, annak a fenntartását, mindemellett pedig az olyan kéréseket, minthogy milyen hangerővel szólaljon meg a zene.
A vezeték nélküli fülhallgatók csatlakozási módjai
Amennyiben szóba kerülnek a csatlakozási módok a vezeték nélküli fülhallgatók kapcsán, akkor a legtöbben gondolkodás nélkül rávágják a kulcsszót: Bluetooth. Ez helyes meglátás, valóban az egyik leggyakoribb alternatíva, azonban közel sem nevezhetnénk egyeduralkodónak.
Lássuk, hogy milyen megoldásokkal találkozhatunk a piacon.
Infravörös port
Ma már nem túl népszerű, illetve nem is túl gyakori megoldás, de a vezeték nélküli fülhallgatók esetében találhatunk infravörös porton csatlakozó megoldásokat, melyek azért közkedveltek sokak között, mert több tekintetben is előnyösebbek, mint a népszerű és olcsó Bluetooth.
A technológia magas vételára mellett ugyanis az infravörös porton keresztül kommunikáló fülhallgatók nagyon magas hangminőséget garantálnak. Amiért nem nagyon terjedt el – és várhatóan ez így is marad –, az nem más, minthogy a technológia a sugárzás kapcsán nehezen birkózik meg az akadályokkal.
Bár az elektromos sugárzás nem zavarja, ellenben a környezeti akadályok annál inkább. Egészen hasonló technológiáról van szó, mint amit a távirányítók is alkalmaznak, ez pedig azt jelenti, hogy a hatótávolsággal is akadnak problémák.
Rádióhullám
Valójában a legtöbb vezeték nélküli megoldás egyfajta rádióhullám, azonban mégis elkülönítjük a Bluetooth kapcsolódástól, aminek az oka nem más, minthogy ennek a technológiának sokkal nagyobb a lefedettségi tartománya, azaz elképesztő hatótávok érhetők el vele.
A rádióhullámmal akár a 150 méteres távolságok áthidalása sem jelent problémát, noha a hétköznapi eszközökben természetesen korlátozzák mindezt, méghozzá nem ok nélkül, hiszen inkább a magabiztos kapcsolatra helyezik a figyelmet.
Ennek az oka leginkább az, hogy a túl távoli kapcsolódás negatívan befolyásolja a hangminőséget. Otthoni felhasználásra, főként gamer headseteknél kifejezetten gyakran találkozunk vele, hiszen kiváló minőségű jeltovábbításra képes.
Általánosnak azonban még mindig nem nevezhető a termékkategóriában, hiszen amint az nagy vezeték nélküli fülhallgató kutatásunkból is világosan látszik, a szegmensen belül gyakorlatilag mindent a Bluetooth szabvány ural.
Bluetooth kapcsolat
A Bluetooth korunk legismertebb vezeték nélküli technológiája, amit mindenki jól ismer, és mivel szabvány vált belőle az okostelefonokban, ezért természetesen mindenki előszeretettel használ is.
A technológia az alacsony hatótávolsághoz lett igazítva, egy nyitott, vezeték nélküli szabvány, mely adatcserére alkalmas. Az évek során több generációváltáson esett át, jelenleg az ötödiknél tart, mely már 2 Mbit/s-os adatátviteli sebességet és 240 méteres hatótávot kínál elméleti szinten.
A legtöbb vezeték nélküli fülhallgató ezt természetesen még nem képes kihasználni, az analóg jel digitálissá történő átalakítása során az audioátvitel gyakorlati maximuma inkább 10-15 méter, nyitottabb közegben azonban elérheti a 20-25 métert is.
A technológia alkalmazását csak minimális mértékben határozzák meg a környezeti elemek, a legtöbbször csak az számít, hogy a jeladó és a jelfogó – esetünkben például egy okostelefon és egy Bluetooth fülhallgató – milyen távol helyezkednek el egymástól.
Nagy előnye a technológiának, hogy rendkívül alacsony energiafogyasztással rendelkezik, ennek megfelelően kisebb teljesítményű akkumulátorok mellett is ideális választás, ami a hordozható eszközök kapcsán kifejezetten pozitív tulajdonság.
A Bluetooth 5 szabványról
Mint fentebb is említettük, a Bluetooth technológia jelenleg az ötödik generációjánál tart, de a korábbi jelölésekkel ellentétben nem 5.0-ként hivatkozunk rá a legtöbbször, hanem csak egyszerűen Bluetooth 5-ként.
A technológia hivatalosan 2016-ban került bemutatásra, a szabvány azonban először csak 2018-ban jelent meg konkrét mobileszközben, népszerűsége pedig minden korábbinál magasabbra növekedett.
Lássuk pontokba szedve a legfontosabb változásokat, melyek a Bluetooth 5-re jellemzőek a legutóbbi generációs technológiához mérten:
- Megduplázott sebesség, mely így már elérhető a 2 Mbit/s-ot.
- Megnégyszerezett hatótáv, ami így 240 méterre növekedett, noha nem árt tudni, hogy ez csak elméleti maximum, és növekedésével a sebesség egyenes arányban csökkenhet.
- Óriási előnye az újgenerációs technológiának, hogy az adattovábbítási kapacitás is nyolcszoros gyorsuláson ment keresztül, ami főleg az IoT technológia kapcsán nagyon fontos.
- Megjelent továbbá a Dual Audio támogatása, mely azt jelenti, hogy egy időben akár két eszközön is lehetőség van egy hangforrásról akár különböző hangok lejátszására.
- A Bluetooth 5 támogatja továbbá internetelérés nélkül is a helyfüggő szolgáltatásokat, azaz képes navigálni például a repülőtéren, kezelni a sürgősségi hívásokat, támogatni a gyengén látókat vagy nyomon követni a raktárkészleteket.
Eszköz párosítása Bluetooth kapcsolaton keresztül
Mivel a vezeték nélküli fülhallgatók jelentős többsége Bluetooth kapcsolatot használ, ezért érdemes lehet alaposabban megismerkedni a kapcsolódó eszközpárosítás alapjaival, ami különösen abban az esetben okozhat problémát, ha korábban még nem volt dolgunk ilyesmivel.
Lássuk ezért lépésről-lépésre, hogy miként kell egy ilyen fülhallgatót Bluetooth technológián keresztül csatlakoztatni egy hangforrást adó egységhez.
A Bluetooth bekapcsolása
Az első és legfontosabb, hogy a párosításban résztvevő mindkét eszközön legyen bekapcsolva a Bluetooth. Egy vezeték nélküli fülhallgatónál általában ez automatikusan megtörténik azt követően, hogy aktiváljuk a készüléket, de egy telefonnál sokszor manuális beállítást igényel.
A legegyszerűbben a lehulló menüből keríthetünk sort rá, de a Beállításokon belül is elérhetjük a Bluetooth menüpontot, ahol egyetlen pöccintéssel aktívvá tehetjük.
Ügyeljünk arra, hogy bizonyos készülékeken még be kell állítani a láthatóságot – ez sokszor időkorláthoz kötött, így ha telefonunkon látunk egy ilyen funkciót, akkor azt mindenképpen engedélyezzük a csatlakozás idejére.
Párosítás megkezdése
Amennyiben először csatlakoztatunk egy vezeték nélküli fülhallgatót egy okostelefonhoz, akkor nem elég csak bekapcsolni a Bluetooth technológiát mindkét oldalon – később már természetesen igen –, a párosítást manuálisan kell elvégezni.
Ehhez először el kell indítani a vezeték nélküli fülhallgató részéről a készülékkeresést. Jellemzően egy dedikált gomb szolgál erre, melynek megnyomása valamilyen hangjelzést vagy heves villogást vált ki, ami az adott eszköz használati útmutatójában általában pontosan le van írva.
Ez azt jelzi, hogy a készülék készen áll a párosításra, így ha mindent jól csináltunk, akkor a telefonunkon az elérhető eszközök listájában – gyakran érdemes ilyenkor frissíteni – megjelenik a fülhallgató neve, melyre rákattintva azonnal megtörténik a csatlakoztatás.
Előfordulhat, hogy a kapcsolatot jelszó védi, amit vagy mi állítottunk be korábban, vagy a fülhallgató gyártója. Utóbbiról mindig pontos adatokat kell mellékelniük a használati útmutatóban. Amennyiben mindent helyesen csináltunk, a párosított eszközök kommunikálni kezdenek egymással, így a telefonunkon elindított zenét már nem annak a hangszóróján, hanem a vezeték nélküli fülhallgatóban hallhatjuk.