A legtöbbünket foglalkoztat a kérdés, hogy vajon melyik a legjobb energiaosztály, mit is jelent ez a besorolás pontosan, mennyire számít ez például a következő mosógépünk kiválasztásakor?
Az energiaosztályok a háztartási nagygépek és más elektromos berendezések, például a világítástechnikai eszközök, klímák és hűtési rendszerek energiahatékonyságát jelölik.
Ennek megalkotásakor a legfontosabb cél az volt, hogy segítse a fogyasztókat abban, hogy gazdaságos, környezettudatos döntéseket hozzanak.
Ez a szabványosított skála a termékek energiafogyasztását és hatékonyságát mutatja. Korábban A+++ és D közötti jelöléseket használtak, azonban 2021 márciusában az EU bevezette az új energiacímkézési rendszert, amely egyszerűbbé tette a bekategorizálást, napjainkban már ismét A-tól G-ig terjedő besorolással találkozhatunk.
A 2021-es változásról dióhéjban
Bizonyára mindannyian emlékszünk, hogy nem is olyan régen még sok háztartási gép az A+++, A++, A+ kategóriába tartozott, ami valamelyest zavaró is volt, legalábbis fogyasztói szemmel nézve nem könnyítette meg a dolgunkat. Az új rendszer viszont ezt sokkal átláthatóbbá tette, ugyanis elhagytuk a pluszokat és maradtak a régi klasszikus besorolások:
- A (legjobb energiahatékonyság)
- B, C, D (jó hatékonyság, de fokozatosan romló energiafelhasználás)
- E, F, G (kevésbé hatékony, magasabb energiafogyasztású készülékek)
Miért tűntek el az A pluszos osztályok?
Az új skálán a korábban A+++ besorolású készülékek általában a B, C vagy D osztályba kerültek, mivel az A kategóriába kizárólag a legenergiahatékonyabb gépek kerülhettek, ugyanakkor ez valamelyest arra ösztönzi a gyártókat, hogy továbbfejlesszék a készülékeiket, még nagyobb fókuszt helyezve az energiahatékonyságra. Persze itt nem arra kell gondolni, hogy a korábban A+++-os rossz lenne, csupán az új rendszer szigorúbbá vált.
Mi alapján határozzák meg az energiaosztályokat, hogyan végzik a besorolást?
Az energiaosztály meghatározásánál korábban, 2021 előtt elsősorban az éves energiafogyasztást (kWh/év) és a hatékonysági mutatókat (pl.: mosási hatékonyság, hűtési teljesítmény) vették figyelembe.
Az új szabályozás szerint viszont a besorolás módja terméktípusonként eltérő, ugyanis mosógépeknél, mosó-szárítógépeknél, mosogatógépeknél az energiaosztályt 100 mosási/mosogatási ciklusra vetített energiafogyasztás alapján határozzák meg. Itt megadják a besoroláshoz alapul vett program hosszát is, ugyanakkor a címkén a vízfogyasztás és a zajszint is feltüntetésre kerül. Ellenben bizonyos termékeknél, például a hűtő- és fagyasztókészülékeknél, szárítógépeknél továbbra is éves fogyasztás alapján történik.
Hogyan tájékozódjunk az energiacímkével kapcsolatban?
A termékeken található címke több információt is tartalmaz, nem csupán az energiahatékonysági besorolást. Az új energiacímkén megtalálhatók az alábbiak:
QR-kód, amely alapján egyedi információkat tudhatunk meg az adott készülékről az EU adatbázisából, az energiaosztály (A-G skála szerint), az éves energiafogyasztás (kWh/év) vagy a 100 ciklusra vonatkozó és specifikus teljesítménymutatók (pl.: mosógépeknél a mosási kapacitás kg-ban, zajszint).
Az új energiacímkék célja, hogy könnyen összehasonlíthatóvá tegye a termékeket, ezáltal sokkal tudatosabb döntést hozhatunk, olyat ami kedvez hosszabb távon a pénztárcánknak, de felelősségteljesek lehetünk a környezetünk szempontjából is.
Miért fontos az energiaosztálybeli besorolás?
Az A osztályba tartozó készülékek jelentős energiamegtakarítást eredményezhetnek, vagyis ezáltal csökkenthetjük a villanyszámlát. Talán sokunk számára ez a legerősebb érv amellett, hogy a legmodernebb, leginnovatívabb gépeket válasszuk.
Bár a magasabb energiaosztályba tartozó készülékek drágábbak lehetnek, a kisebb energiafogyasztás miatt hosszabb távon mindenképpen költséghatékonyabbak, tehát meg fog térülni az anyagi ráfordítás, és ne feledjük azt sem, hogy környezetbarátabb megoldás is, mivel a kevesebb áramfogyasztás mellett csökkentjük a karbonlábnyomunkat is.
Mit jelent a gyakorlatban az, hogy valami A vagy D osztályú?
Például egy mosógép esetén egy A osztályba tartozónál 100 mosási ciklusra vetítve lehet akár 40 kWh az energiafogyasztás, az éves fogyasztása pedig 88 kWh, míg egy E osztályba sorolt mosógépnél elérhetjük a 70 kWh-t 100 mosási ciklusra vonatkoztatva, ez esetben 154 kWh a becsült éves energiafogyasztás. Ez azért szembetűnő különbség, főként ha a villanyszámlánkra gondolunk.
Mire figyeljünk a kiválasztáskor?
Ne csak az energiaosztálybeli besorolást nézzük! Érdemes a konkrét fogyasztási értékeket is összehasonlítani, mert egy nagyobb készülék több áramot használhat még akkor is, ha ugyanabba az osztályba tartozik, ráadásul az egyes modelleknél is eltérhet, hiába azonos a besorolás.
Az Energia Klub tanulmánya részletezi az energiaosztályok közötti különbségeket, de ami a legfontosabb, hogy egy A osztályú mosógép évente akár 30-50%-kal kevesebb áramot használhat, mint egy D-s. Persze számít az is, hogy milyen összeget vagyunk hajlandóak elkölteni az új készülékre. Ha viszont a mai energiaárakat nézzük, kétségtelen, hogy kedvezőbb besorolású gépekkel felszerelkezve kevésbé lesz megterhelő ez a változás a pénztárcánkra nézve.
Van-e különbség a működésben?
Az A osztályú készülékek általában innovatív funkciókkal, intelligens érzékelőkkel és speciális technológiával rendelkeznek, amelyek révén csökkentik a felesleges energiafelhasználást.
A D osztályú készülékek nem feltétlenül rendelkeznek ilyen fejlett technológiával, vagyis folyamatosan ugyanannyi energiát fogyasztanak, függetlenül attól, hogy mennyire van kihasználva a készülék kapacitása.
Bár a magasabb energiaosztályba tartozó gépek drágábbak, abban biztosak lehetünk, hogy hosszabb távon rengeteget spórolhatunk általuk.
Ha egy ideje azt tervezed, hogy lecserélnéd a kevésbé energiatakarékos háztartási eszközeidet, a legjobb mosógépek tesztünkben minden fontos információ megtalálható, és megismerheted a legszuperebb készülékeket is. Mivel a legtöbben hosszabb távban gondolkodunk, érdemes körültekintően választani, lehetőleg úgy, hogy a nagyobb anyagi ráfordítás megtérüljön.